|
| Kezdőlap » Csillagászat » Napszél | |
|
A napszél töltött részecskék plazmaáramából és mágneses térből áll, melyek egy csillag felső atmoszférájából lökődtek ki. Amennyiben a napszél nem a Föld Napjából származik, csillagszélnek nevezzük.[1] ... Tag: napszél A napszél forrásai a napkoronában keresendők, elektronok és protonok, gázok valamint hélium atommagok keverékéből áll. A napszél a Nap anyagából 1 millió tonnát szállít el másodpercenként. Amikor a ~ részecskéi a sarkvidéki kiemelkedések, például kráterperemek mentén elhaladnak, és azokkal részben ütköznek, megváltozik a mozgásuk. ~ ~ ~ mérő — a Plútó szivárgó légköre és a ~ kölcsönhatásának vizsgálatára. ~, kozmikus sugárzás, L1 pontnál A ~ állandó plazmaáramának és a Föld mágneses terének "találkozásakor" kicsit más lesz a helyzet, mint a modellünknél. A ~ behatol a Mars felső légkörébe, és az ottani ionokkal A ~ "szeszélyes", és a szélerősség ingadozásai a magnetoszférában is változásokat okoznak. A szélerősség hirtelen növekedése összenyomja a magnetoszférát, fluktuációkat (mágneses viharokat) idézve elő a talajszinti mágneses térben. A ~ nagyenergiájú részecskéi naptevékenységi események - például flerek, koronakidobódások - közben hagyják el nagy sebességgel csillagunk felszínét. A Föld környezetében ezek az ún. napviharok komoly károsodásokat okozhatnak a műholdak elektronikai eszközeiben. A ~ a naptevékenységtől függően nagyságrendileg 104 Cs.E. távolságban találkozik a csillagközi anyaggal, itt egy lökéshullámfront keletkezik. A ~ a Nap legkülső rétegéből, a koronából lép ki. Régóta ismert, hogy kétféle "szél fúj", egy gyors és egy lassú. A lassú szél az ekliptika síkjában, másodpercenként mintegy 400 kilométeres sebességgel terjed. ~ is, ami főként plazma részecskékből áll (protonok, elektronok, hélium atommagok). A kialakuló naprendszer központi tartományából a ~ gáz és por anyagot képes kisöpörni a távolabbi vidékekre, ahol az össze tud fagyni üstökösmagokká . A legbelső bolygót például felperzselte a Nap, a ~ erodálta a felszínét és ha volt egyáltalán, akkor elragadta a légkörét. A bolygóközelben hengerszimmetrikusnak várt elektromágneses teret a Napból érkező részecskék árama, a ~ üregbe zárja. Az üreg nagysága a bolygó mágneses dipólmomentumának nagyságától függ. Az üreg a Nap felőli oldalon belapul, míg a ~ áramlásának irányában hosszú uszályként nyúlik el. A ~ zavarait a Földön is megérezzük, mágneses viharok formájában. Zavarokat okozhatnak flerek, a koronalyukakból induló gyors ~-nyalábok, vagy az alig egy évtizede felfedezett korona-kitörések (Coronal Mass Ejection = CME). A legbelső, a Napot minden irányból, gömbhöz közeli módon körülvevő réteg egy magnetohidrodinamikai lökéshullám, amelyben az addig szuperszonikus sebességgel terjedő ~ szubszonikus sebességre lassul le. Ez a szakirodalomban a termination shock (megállító lökés) néven szerepel. A töltött részecskék túlnyomóan a Napból származnak (~), kisebb hányadukat a Naprendszeren kívülről érkezett részecskék teszik ki. A töltött részecskéket a földi magnetoszféra nagyrészt eltéríti, a mágneses pólusok körüli tartományban azonban bejutnak a légkörbe. A Napot elhagyó töltött részecskék árama a ~, amely a nyugodt Napra is jellemző. A naptevékenység heves megnyilvánulásai, például napkitörés (fler) vagy koronakitörés alkalmával a nyugodt ~hez viszonyítva sokkal nagyobb sebességű részecskefelhő repül ki a Napból másodpercek-percek alatt. A Nap elemi részecskéket is kisugároz, amelyet ~nek nevezünk. Amint az üstökös elég közel kerül a Naphoz (1-2 CSE-nél közelebb), a Napból kiáramló ~ magával ragadja a kóma ritka anyagát, kialakul az üstökös csóvája. A gázanyagot a ~ könnyedén "elfújja", ezért a gázcsóva mindig a Nappal ellentétes irányba mutat. Navigáció és térképészet "A Nap egy igazán összetett égitest, amely több vonatkozásban is befolyásolja életünket" - mondta Richard Harrison, a Stereo- és SDO-program egyik vezető kutatója. Utalt a ~re és a napviharokra, utóbbi kapcsán emlékeztetett arra, hogy ezek ereje és gyakorisága a Nap aktivitási ciklusának függvényében változik. Ezt követően a szerkezet leereszkedett abba a régióba, ahol a ~ erős hatást gyakorol a bolygó ionoszférájára és atmoszférájára, s kimutatta, hogy a bolygó teljes felszínét szétszórt, kisebb mágneses mezők pettyezik. Mit csinál a ~, amikor nem fúj? (Kálmán Béla) - 2001/165 A nemesgázok zárt elektronhéjainak gerjesztéséhez nagy energiára van szükség, ezek vonalai a Nap 6000 kelvines fotoszférájában nem gerjednek. A héliumgyakoriságot helioszeizmológiai módszerekkel, a neon és a nála nehezebb nemesgázok mennyiségét pedig a ~ összetételének mérése útján, ... Lásd még: Mit jelent Anyag, Csillag, Bolygó, Légkör, Föld?
|
|
|
| © MiMi |