|
| Kezdőlap » Csillagászat » Légkör | |
|
A légkör vagy atmoszféra egy égitest felszínét körülvevő gázburok. Felső határa nem egyértelműen meghatározható. Legkülső rétege ugyanis éles határ nélkül megy át a bolygóközi térbe. Azt mondhatjuk, hogy a légkör mindazon gázmolekulák összessége, melyeket az adott égitest forgása során magával visz. Tag: légkör légkör A ~i fénytörés által feldarabolt holdkorong a Nemzetközi Űrállomásról fotózva (Soichi Noguchi) A Charonnak nincs ~e ~e ~e ~ és időjárás: A ~ a másik "nagy befolyásoló" tényező a belátható távolságot illetően. Mindenki tudja, hogy tiszta időben (napsütéses-szeles időjárás) látni el a legmesszebbre, míg ködös napokon jócskán lerövidülhet ez a látótávolság. A ~ rétegei A Nap ~e Melyik ~i összetevő véd bennünket a káros, nagyenergiájú napsugaraktól? ~ük nagyon magas hőmérséklete miatt az nem meglepő, hogy a forró jupiterek sok tekintetben eltérnek a mi Naprendszerünkben található óriásbolygóktól (a Jupiter felső ~i rétegeiben például az átlagos hőmérséklet csak kb. -150 °C). ~i extinkciós korrekció, standard transzformáció A ~fény a magaslégkörben (100 km) keletkező fotokémiai jelenség, spektruma szabálytalan és erősen változó időben és a földrajzi szélesség függvényében. A ~höz érkező napfény közel 100-szor gyengébb, mint a Föld esetéven, és annak is csak 10%-a éri A ~ nyomása kb. 90-szerese a földiének. A felső rétegekben 350-400 km/órás sebességű szelek tombolnak, míg a felszínen csak lenge szellő fújdogál (néhány km/órás értékek). A ~ átlagsűrűsége 10-20 g/cm3 körül van, ilyen jó vákuumot a Földön eddig nem is tudtak előállítani. A koncentráció nappal kb. 3000 atom/cm3 (a világűrben átlag 1 atom/cm3), éjszaka azonban más, s ilyenkor az összetétel is megváltozik. A Nap ~e - A Napkorona A Föld ~ében nem észleltek robbanást. Azonban a világűrből érkeztő rejtélyes gammakitöréseket érzékeltek, mintha idegen galaxisok lakói között kegyetlen háború dúlna - a szenzáció-hajhászó sajtó később valóban ezt írta a jelenség magyarázataként. A Föld ~e védelmet nyújt a legtöbb űrből érkező 50 yardnál kisebb átmérőjű objektum ellen, a nagyobbak azonban keresztül juthatnak. Hivatalos források szerint 100 évente átlagban egy ilyen nagyobb objektum csapódik be. A földi ~ az elektromágneses színképből a látható fényt, a rádiósugárzást és az infravörös hullámok egy részét engedi át, de még e sugárzások is kissé gyengítve érik el a földfelszíni műszereket. A rövidebb hullámhosszú, vagyis nagy energiájú ibolyántúli, röntgen- és gammasugarakat a ~ elnyeli. Földünk ~ével hasonló jellegű problémák merülnek föl, mint a vízzel kapcsolatban. A 10. ábrából jól látható, hogy a Föld tömegéhez képest a ~ elenyészően kis tömegű, s rendkívül vékony réteget alkot. Hasonlóan a vízhez, nem csak mennyiségi problémákkal kell szembenéznünk. A Viking ~mérések nyomán Bogard és Johnson (1974) a megtört SNC mintákból fölszabaduló nemesgázok (Ar, Kr, Xe) izotóparányai alapján valószínűsítette az SNC meteoritek marsi eredetét. Később a becsapódással való kiszakítás mechanizmusát is modellezték. Bar Ionoszféra Jó ~i nyugodtság esetén a Hold és bolygók fényképszerű Ez most nem igazolódott be, mivel a 35-ös Dobson a ~re is rendkívül érzékenyen reagált. Egy 10 mm-es Erfle okulárral 147x mellett azért mégis elérhetővé vált a fenti teljesítmény, de a leképzés cseppet sem volt kielégítő. Lyot az 1930-as években kidolgozta a koronográfot ez egy, a fényszóródást különleges módszerekkel csökkentő távcső, amelyet magas hegyen állítanak fel, hogy kevesebb legyen ~i szórt fény, és a (többnyire zöld) korona-színképvonalra hangolt speciális szűrővel végzik a megfigyelést. Ezt a ~ alján szinte lehetetlen pontosan megmérni. Mostanra viszont már a ~ fölé juttatott műszerekkel végzett mérések is három évtizedet fognak át, és az eredmények szerint a Nap sugárzásának ingadozása a sugarakra merőleges felületegységen két ezreléknél kisebb. A nagyobb tömegű bolygók tetemes ~t megtartanak (a gravitációs kölcsönhatásnak köszönhetően), a kisebbek viszont keveset, vagy semmit. Az igazán nagyokat (óriásbolygókat) éppen ezért gázbolygóknak is nevezhetjük, noha nemcsak gázból állnak. Urán és tórium egy csillag ~ében (Barcza Szabolcs) - 2002/187 uralkodó igen eltérő körülményeknek megfelelően egy globális modellnek moduláris rendszerűnek kell lennie: szükségünk van a Nap atmoszférájának és koronájának modelljére, az eruptív események időbeli leírására, a napszél és a benne történő részecsketerjedés követésére, illetve a földi magnetoszféra és ~ modelljére. Ez leegyszerűsítve a következőképpen történik: Amikor a csillag ~ének sűrűsége az összehúzódáskor megnövekszik, a hélium atomok rekombinálódnak és jelentős mennyiségű fotont tudnak elnyelni. A ~i refrakció ugyanis kölönböző mértékben hat a különböző hullámhosszúságú fénysugarakra, vagyis kisebb horizont feletti magasságokban (ahol erős a refrakciós hatás) egy csillagról érkező zöld sugarak 1-2"-re fókuszálódnak le a vörös-közeli infra sugaraktól. A ~ határához 10-70 km/s sebességgel érkeznek a meteoroidtestek, így kis tömegük ellenére óriási mozgási energiával rendelkeznek. A levegő molekuláival ütközve atomok szabadulnak fel a meteortestből, és ezek leadják kinetikus energiájukat a környező levegőmolekuláknak. Az energiának kb. ~ében, a jupiteri vörös folthoz hasonló, de kékszínű foltot felfedezett a Voyager--2. Mintegy tíz holdból álló, kiterjedt hold-rendszerrel rendelkezik. Legnagyobb holdja a 2720 kilométer átmérőjű Triton, amelynek vékony ~e van és felszínén gejzírkitörések nyomát találták meg. A fény egy része elnyelődik a csillag ~ében. Figyeljük meg a jobb oldalon látható animációt. A csillag belső rétegei a különböző mennyiségben, de a szivárvány minden színében bocsájtanak ki fényt. Ahogy a fény áthalad a csillag külső rétegein, a hidrogén elnyeli a vörös színű fény egy részét. óriásbolygók és holdjaik ~e Így, feltételezve, hogy a berillium megőrződik a csillag ~ében, minél több berilliumot találni egy gömbhalmaz csillagjainak ~ében, annál több idő telt el az első csillagok és gömbhalmaz keletkezése között. E hét pénteken (14-én) az európai Huygens leszállószonda megkezdi izgalmas zuhanását, majd ereszkedését a Szaturnusz legnagyobb holdjának ~ében. Soha az emberiség történetében még nem próbálkoztak landolással a Földtől ilyen távol. A Marsnak van ~e, vize, és csak annyira hideg, mint az Antarktisz, sőt az egyenlítőjénél a hőmérséklet elérheti akár a 20 fokot is. Már az 1600-as években zöldes foltokat fedeztek fel az amúgy vörös bolygó felszínén távcsöveik segítségével a csillagászok. Feladata az úgynevezett függőleges ~i profilok mérése 30 méteres felbontással, az aeroszolokat és felhőket figyeli a nap 24 órájában. Az "atmoszféra" jelentése: ~, levegőburkolat, a ~i nyomás mértékegysége, környezet. A két név nem csak mitológiai jelentést hordoz, hanem az N és a H kezdőbetűk a NASA New Horizons űrszondájának kezdőbetűje is, amelyet januárban indítottak útra a Plutóhoz, és amely várhatóan 2015 nyarán éri el a bolygót, hogy geológiai és ~i információkat gyűjtsön. Takimoto, 20 órával korábban James P. Fisher felvételein is szerepelt a Szaturnusz ~i vihara. A fehér folt a SEB déli részén tűnt fel, de pár nappal később eltűnt. A fentiekből is látható, újabb fehér folt felbukkanása bármikor várható, így érdemes a gyűrűs bolygót sűrűbben észlelni! ... Lásd még: Mit jelent Csillag, Anyag, Csillagász, Nap, NASA?
|
|
|
| © MiMi |