Zeneelmélet
Minél mozgékonyabb a basszus, annál inkább elveszti jellegét mint alap, melyre a többi szólamok építkeznek.
Ami a zeneelmélet és Gitáriskolám kapcsolatát illeti: soha ne tévesszük össze az elméletet a gyakorlattal, elvégre a gitáros a színpadon áll vagy (éppen a tanítvány előtt ül) és neki elsősorban a gitárjátékával és pedagógiai tapasztalatával, ...
1 kis zeneelmélet I. Elérhetőségeim Képtár Vendégkönyv
Diavetítő
Az alkalmazás használatához Flash playerre van szükség.
Az ellenpont születése. Zeneelméleti jegyzetek Hans Kayser püthagoreizmusához és Tábor Béla dialektika-leírásához
Pannonhalmi Szemle 2005(XIII)/4 90-109.
Zeneelmélet, Hangsortan modális hangsorok
hangsorok szerkezete
A hangsorokban az egymást követő hangok között szekund hangköztávolság van. Nem szabad elfelejteni, hogy a szekundoknak két fajtája van (N2, K2). Mivel a hangsor összesen ...
Zeneelméleti ismeretek
Az ismétlés nem csak a tudás atyja...
...hanem mindenfajta zenének is.
(párbeszéd a zene építőköveiről) ...
Zeneelméleti jellemzők
A Közel-Kelet zenéjével kapcsolatban a következő általános zeneelméleti jellemzőkről beszélhetünk: ...
Az arab zeneelmélet a görög gondolkodók erőteljes hatása alatt állott, az akusztika, ritmus, komponálás és hangszerkesztés kérdésében azonban az arab mesterek messze felülmúlták európai társaikat.
Zeneelméleti ismeretek
A zene építőkövei
Kottaírás és -olvasás
Történeti kitérő a zenei írásbeliségről
A ritmika lejegyzése
A dallamok lejegyzése ...
A rómaiak a zeneelméletben nem hoztak újat - ám új hangszereket hoztak létre, a tubát, mely azonban nem hasonlított mai változatára, a cornut, amely a kürt elődje volt.
A középkori zeneelméletben az alaphang és az ambitus (hangterjedelem) által meghatározott hangnem. A középkori elmélet 8 tónust ismer, mely a görögből származtatott négy modális hangsoron alapszik: dór, fríg, líd, mixolíd (ré-, mi-, fá-, szó-sorok).
Már csak azért is, mert ha ismerjük a zeneelméletet, könnyebb megérteni a zenét általánosságban is, tehát például a harmonikát is. Ha pedig már tudjuk, mit jelentenek a különboző dúrok, mollok, akkor onnan csak egy kis lépés a kotta.
Érdekes megfigyelés, hogy először a gazdagabb tájak falvaiban kezd terjedni a mollos melódiák mollos, tehát zeneelméletileg helyes kíséreti módja. Ez a jelenség a rádió és a gramofon térhódításával magyarázható.
A "jazz nyelv" leginkább a stílusok, a történelem és a zeneelmélet nyelve. Nyelve a zenei jegyzeteknek, az interjúknak, a szövegkönyveknek, és az olyan kifejezéseknek, mint a "Bebop", a "Trane", vagy a "domináns líd".
A "késleltetés" kifejezés a klasszikus zeneelméletből származik. Arra utal, hogy a terchangot késleltetik azzal, hogy a kvartot játsszák helyette, majd végül feloldják a tercre. A jazzben gyakori, hogy a kvart egyáltalán nem oldódik fel.
Az ókori görögök voltak az első olyan népek, akiktől részletes zeneelméleti értekezések maradtak fenn.
akár magát a zeneelméletet), annyira elhanyagolták és alacsony színvonalon gyakorolták a hangszeres zenét. Vonós hangszereket nem ismertek, a húros hangszereket nem kedvelték, ritkán alkalmazták, a zenészeket megvetették.
A nyolc tónus rendszere (a görög zeneelméletre utalva, de valójában attól egészen függetlenül) a VIII-IX. században alakult ki.
A görög zeneelmélet alapvető fontosságú a későbbi korok szempontjából, ezenkívül foglalkozik a zenének a társadalomban betöltött szerepével és hatásával is.
Nemzetközi irodalom- és zeneelméleti szakszó: francia ballade, német Ballade, angol ballad, olasz ballata, végső forrása a provanszál balada (tánc, táncdal) a középkori latin ballare (táncol) igéből.
Ettől kezdve egyre jobban beletemetkezett zeneelméleti és filozófiai tanulmányaiba. Tartini a 18. század egyik kimagasló egyénisége. Átfogó kultúrájú, hatalmas képzeletű mester. Corelli hagyományainak folytatója.
 Lásd még: Fúvós, Hangszer, Dallam, Hangköz, Alaphang
  
|
RSS
