| |
Viola da gamba
Domború fedlapján általában C alakú hanglyukak találhatók. Számos dologban eltér a hegedűcsalád hangszereitől: háta lapos, a nyak felé enyhén megtört, kávája igen magas, fed- és hátlapja nem nyúlik túl a káván.
Főleg a viola da gamba különféle változatai. A viola da gamba nem más, mint a mai hegedű elődje. A korszak másik népszerű hangszere a lant volt, ami a mai gitárhoz volt hasonló.
Közeli rokona még a Viola da gamba, vagy másnéven térdhegedű, bár az már egy másik hangszercsalád, egyedül a cselló játéktechnológiája származik onnan (ill. maguk a hegedűk a fidulák és a gambák kereszteződéséből jöttek létre).
Fontos hangszer volt a viola da gamba 'lábas viola' és a csembaló (cembalo). Ebből a szóból származik egyébként a cimbalom szavunk, amely olaszul: cembalo ungherese 'magyar csembaló'. A fafúvósoknál már más a helyzet.
18. századi délnémet viola da gamba-fajta. A fogólap fölött 6-7, vonóval megszólaltatott főhúrja, a fogólap alatt 9-27 pengetett mellékhúrja van. J. Haydn közel 200 barytonművet írt Esterházy Miklós herceg részére, akinek ez kedvenc hangszere volt.
- vonóval (hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő, viola da gamba)
(tromba marina, tekerőlant (igen, ez is vonós, csak kerek a vonója))
- pengetéssel (gitár, lant, hárfa, citera, pszaltérium, koto)
(virginál, spinett, csembaló) ...
Története:A hangszer elődje a violone volt, amely a Viola da gamba egyik típusa.
A húrjai csak a romantika korára állandósultak (előtte léteztek öt- és hathúros bőgők is), bár később háromhúros is készült, de az nem terjedt el igazán.
A violák között is először a viola da gamba alakul ki, amit minden esetben - még ha a hangszer kisebb méretű volt akkor is - a térdük közé szorítva tartottak. Ezen hangszerek bizonyos típusaira jellemző volt a csapott váll.
 Lásd még: Viola, Hangszer, Vonós, Hegedű, Basszus
  
|
RSS
