Viola

viola
(olasz), többféle vonóshangszer neve, V. volt a neve egy régibb vonóshangszerfajnak, mely még a XVIII. sz.-ban is használatban volt, és amelyből a XVI. sz.

viola
Különféle színekben termő illatos kerti virág, -tájnyelveken- ibolya, árvácska, szerelmes kedveskedő megszólítása, megnevezése: Tetőled, violám, csak a halál old el (Népdal).
A latin viola (ibolya, ibolyaszín) átvétele. ibolya.

Viola d'amore
Különösen a barokk korban volt kedvelt. Mérete a mai brácsáéhoz hasonló (körülbelül negyven centiméter). Húrozata igen sokféle lehetett.

Viola da Spalla (öszvérhangszer, vagy brácsahangolású, vagy csellóhangolású - ekkor fagotthegedűnek hívjuk)
Viola pomposa (nagyméretű brácsára emlékeztető öthúros cselló, de nem láb között tartjuk)
Violoncello piccolo ...

- Viola: a bűnbánat színe. Ezért advent, nagyböjt idején, helyenként a gyászmiséken is violát használnak a fekete helyett.
- Rózsaszín: a viola színt helyettesítheti advent 3. és nagyböjt 4. vasárnapján.

Leírás: (Viola alta, Bratsche, Viola. a braccio), magyarul kar-, mély-és öreghegedűnek is nevezik.

(cselló, brácsa, viola di gamba vagy amit akartok...)
Műremek gitár 8.
(főleg üveghangok képzésére) ...

században a gambafélék és a violafélék (azaz a "hegedű-család") már jól elkülöníthető egymástól: a gambák közül csak a mai nagybőgő élte túl (ha nem is teljesen változatlanul), ...

A violák között is először a viola da gamba alakul ki, amit minden esetben - még ha a hangszer kisebb méretű volt akkor is - a térdük közé szorítva tartottak. Ezen hangszerek bizonyos típusaira jellemző volt a csapott váll.

Tavares de : 'Estudos sőbre a viola'. In : Revista brasileira de folclore, nos.8-10. 1964. 29. p.
Lima, R. Tavares de : 'Música folclórica e instrumentos musicais do Brasil'. In : Boletín interamericano de música, no.49. 1965. 3-22. p.

Az első hegedő különös, átható hangsullyal énekel, a másodhegedő, a viola, a brácsa és a bőgő szeszélyesen, fantasztikusan kísérik, a klarinét sivító kedves ellentéttel trillázik, a cimbalom átfutja a különböző hangnemek skáláit, ...

Ekkor fejlődött ki a cselló (violoncello 'violácska'), a brácsa (viola da braccio 'kézi viola') és a hegedű (violino), utóbbinak olasz nevét, csakúgy mint a nagybőgőét (contrabasso) nem vettük át.

Ennek legjellemzőbb bizonyítéka a viszonylag állandósult zenekari felállás, amelyben vezető szerepet kapnak a vonósok, amelyek Bach idejében még két különböző hangszercsalád, a gamba- és a violafélék tagjaiból állnak, ...

18. századi délnémet viola da gamba-fajta. A fogólap fölött 6-7, vonóval megszólaltatott főhúrja, a fogólap alatt 9-27 pengetett mellékhúrja van. J. Haydn közel 200 barytonművet írt Esterházy Miklós herceg részére, akinek ez kedvenc hangszere volt.

- vonóval (hegedű, brácsa, cselló, nagybőgő, viola da gamba)
(tromba marina, tekerőlant (igen, ez is vonós, csak kerek a vonója))
- pengetéssel (gitár, lant, hárfa, citera, pszaltérium, koto)
(virginál, spinett, csembaló) ...

A hegedű viola fénykora a barokk kor volt. Kialakulása, fejlődése természetesen nem történhetett máról holnapra. Több mint két évszázados kísérletezés hozta létre Cremonában, az olasz kisvárosban azokat a hangszercsodákat, amelyeket a XVII.

1590- ben a zenekedvelő Vincenzo Gonzaga mantovai herceg szolgálatába lépett mint énekes és viola művész. Több ízben elkísérte a herceget külföldi útjaira. 1595-1596-ban Magyarországon jártak (a török elleni hadjáratban vettek részt).

Fontosabbak a következők voltak, Apácán: Varga Olga, Simon Viola, Bölöni Margit, Krájcsovits Izabella, Szilágyi Márton, Kovács Károly, Koródi Sámuel, Mátyás István, Rosondai János, Balog Mihály, Köpe János, Sárai Mihály- ő 1799-ben kezdte- , ...

Lásd még: Hangszer, Vonós, Hegedű, Basszus, Dallam