Többszólamú

többszólamúság 14
történeti ~ dallamkutatás 8, ~ összehasonlítás 8, ~ énekkincs + sirató 260, ~ dallamgyűjtemények 303, 304, ~ énekhagyomány + déli peremvidék 335
transzpozíció (kvint, kvart-~) 30-32, 280 ...

Többszólamúság
A népi vokális polifónia széles körben elterjedt volt Lettországban, csak az Észtországgal határos északi területeken nem volt hagyománya a többszólamú éneklésnek. A többszólamú éneklési stílus a drone.

A TÖBBSZÓLAMÚ ZENE NOTÁCIÓI
A 11-12. sz.-i vonalrendszeres hangrögzítés ideje egyúttal a gregorián énekművészet tetőzése is volt. Ekkor még a dallam ritmusát a szöveg bizonyos mértékig szabadon kezelt ritmusa szabta meg.

Többszólamú művek lejegyzését a szélső szólamokkal kezdjük, ugyanis ezeket lehet legjobban "kihallani". Utána a közbenső szólamokat is le kellene írni, de nem mindig lehet biztosan eldönteni, hogy melyik szólamban mi is szól valójában.

Többszólamú énekes ill. hangszer + ének készség fejlesztése
Kodály: 77 kétszólamú énekgyakorlat. EMB Z. 5676
Év végéig 4-6 gyakorlat többféle módon előadva: ...

A többszólamú ének is e században érte el fejlődésének tetőpontját. E téren igen kedvelt németalföldi mesterek is működtek, Meg kell emliteni közülük Josquin de Prés- t, Clemens non Papa- t, Adrian Willaert- ot.

A többszólamú éneklés minden bizonnyal hosszú múltra tekinthet vissza, ám legkorábbi írott emlékei Európában csak a 9. század legvégéről származnak, a Musica Enchiriadis[1],[2] nevű traktátusból.

A többszólamú egyházi zenében a középkor óta így nevezték a legmagasabb fekvésű, legmozgékonyabb szólamot éneklő énekest. A discantisták általában szép hangú kisfiúk voltak, ugyanis nők nem szerepelhettek a templomban.
disszonancia és konszonancia ...

A többszólamú (polifon) énekes zene egyik kiemelkedő alakja Giovanni Pierluigi da Palestrina (1525 k. - 1594) volt.

A többszólamúság megjelenésével alapvető fogalompár jelent meg: cantus (v. musica) mensurabilis, a többszólamú, ritmikailag egységes és szabályozott zene (mensurabilis 'mért') és a cantus planus, az egyszólamú (gregorián) ének, kötetlen ritmussal.

A többszólamúság első példái a XV. századból származnak. Ebből az időből való, valószínűleg Kassa környékéről a Zsigmond kori töredék, mely többszólamú egyházi éneket tartalmaz, és arra utal, ...

Többszólamú énekkari mű, többnyire bibliai eredetű szöveggel.
Zenei szakszó, a német Motette átvétele latinosított szóvéggel.

A korai többszólamúság első központja Párizs, de fontos szerepet játszott kialakulásában az angol zene is. A többszólamúság egyszerű formája volt a kánon. Ebben minden szólam ugyanazt énekli, de az egyes szólamok egymás után lépnek be.

Partitúra - Többszólamú zene kézírásos vagy nyomtatott kottája.
Prelúdium - Előjáték.
Programzene - Zenén kívüli eseményektől, indulatoktól, képektőlihletett, ill. azokat felidéző zene.

Van dúr, moll, szűkített és bővített hármashangzat himnusz ünnepélyes hangzású dicsőítő dal homofónia olyan többszólamú zene, amelyben egy vezető szólam mellett a többi szólam csak a kíséret szerepét tölti be, a polifónia ellentéte imitáció utánzás; ...

Ez így is lehet, hiszen énekeinkben nem fedezhető fel a népi többszólamúság a környező szláv népek ilyen hagyományaival szemben. Nálunk az ilyesmire ha van is elvétve példa, azt bizonyítottan külső hatás okozta.

században kifejlődött zenei műfaj, az első teljesen önálló többszólamú kompozíció, vagyis olyan alkotás, amely egyáltalán nem használ fel meglévő zenei anyagot, például gregorián éneket, noha természetesen nincs kizárva, ...

Belső-ázsiai eredetét az is bizonyítja, hogy a hun és türk pusztai lovasnépek alapvetően egyszólamú, pentaton zenéje és a hétfokúság felé mutató szűk hangterjedelmű világa csak ezt a többszólamúságot tudja elfogadni a hangszeres kíséret kapcsán.

A reneszánsz és a barokk zene még nem igényelte, hogy egy-egy művön belül sokféle hangnemet lehessen használni, és az egyes művek hangnemválasztásában is mértéket lehetett tartani, ugyanakkor a fejlett többszólamúság valamint a szolisztikus művek ...

század közepéig az európai zenében tökéletlen konszonanciának tekintették, a többszólamú szerkesztésben felhasználták, de a zenei szakaszok, frázisok végén mindig tökéletes konszonanciára, prímre, oktávra vagy kvintre oldották fel.

Nem jellemző a többszólamúság. Délen elvétve találkozhatunk polyfonikus dalokkal bolgár hatásra. Gyakori a pentaton hangsor, ami viszont a balkáni népdalokra nem jellemző.

A többszólamú ének is szépen szól, egy-két finomság itt is fellelhető (komplementer ritmika a háttérvokálok által, sush hang domináns D-dúr zárása előtt, stb).

A "kánon" jelentése: 1.) Bibliai iratokra alkalmazva a hit szabályát tartalmazó, az Istentől ihletett iratok együttesét, gyűjteményét jelenti. 2.) Többszólamú dallam, ének.

Lásd még: Hangszer, Dallam, Ritmus, Énekes, Stílus