Tárogató
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ugrás: navigáció, keresés ...
tárogató
régi magyar fúvóhangszer, melynek az elmult századokban többféle faja fordult elő nagyság, hosszuság és hangöblösség tekintetében. Fából készült, lyukakkal ellátva, melyből a hangot nádfúvóka segítségével hozták ki.
tárogató
Régi magyar fafúvós hangszer.
Főnévként önállósult szó a régi tárogató síp szókapcsolat első eleméből.
Tárogató
Ekkortájt kezdték tárógató néven emlegetni.
Az ázsiai eredetű tábori síp megszólaltatása egészen a tizenkilencedik század végéig az oboáéhoz hasonló kettős nádnyelvvel történt.
tárogatós
A tárogató két különböző nádnyelves fúvós hangszer elnevezése. Eredetileg a schalmei magyar változatát, a töröksípot, majd a 19. század végétől egy új, egynyelvű nádsíppal működő, kónikus furatú hangszert neveztek így.
tárogató 167
társadalom + zene szerepe 324-340
tekerő (nyenyere, forgólant, tekerőlant) 165 ...
Tárogató
Hasonlít a klarinétra, de annál vastagabb és méltóságteljesebb hangja van. A közhiedelemmel ellentétben nem régi hangszer. Sokan a kuruc korra teszik kialakulását. A valóság az, hogy 1889-ben nyerte el mai formáját.
Zenetár: tárogató
Története: A tárogató eredetét illetően több feltételezés létezik. Egy ilyen, hogy Ázsiából török és arab közvetítéssel jutott Európába, töröksíp néven.
Klarinét, tárogató 135
Töröksíp 140
Fakürt, háncskürt, szarukürt és bádogkürt 144 ...
A Barcaságon ismert volt a tárogató, ami keleti örökségünk. Ataisz után a sumér Ur városában található a legrégebbi példány. Belső-Ázsia magyari népei közül az ujguroké teljesen megegyezik a magyar tárogatóval.
Ez kiegészülhet tárogatóval, cimbalommal, harmonikával. A román hegedű (vioară) felépítése és alakja semmiben sem különbözik a hagyományos hegedűtől, a hangolás azonban tájegységenként változó. Változó az elnevezés is: lăută, cetera, diplă, scripcă.
Alapjában véve azonban a hangszerek ősidők óta az emberiség közös tulajdonai s leginkább azáltal váltak el egy-egy népre jellemzővé, amit és ahogyan játszanak rajtuk. 1.A Schunda-tárogató (: tárogató) például származását tekintve tipikusan magyar ...
A nyelvújítás előtti zenei szavaink nem alkottak még szaknyelvet, főként hangszernevekre szorítkoztak (bőgő, tárogató, citera, duda, síp). Károli bibliafordítása már említ néhány hangszert: "zengő ércz, pengő czimbalom" (Újtestamentum, I. Kor. 13. I.
: doromb, kanásztülök, furulya, duda, citera, tekerőlant (nyenyere v. körhegedű) később divatba jöttek a mesterek által, v. gyárilag készített hangszerek. Pl: hegedű, klarinét, tárogató, cimbalom, bőgő stb.
Nyelvsípot láthatunk az egyszerűbb hangszerek közül a szájharmonikában, a bonyolultabbak közül a tárogatóban, vagy éppen a tangóharmonikában.
 Lásd még: Hangszer, Dallam, Klarinét, Fúvós, Zenész
  
|
RSS
