Szolmizáció

Szolmizáció
A hétfokú diatonikus hangskála tagjainak megnevezése szótagokkal -az olasz, francia és spanyol gyakorlatban-, a hangok ilyen megnevezése az adott hangnemben elfoglalt relatív helyük szerint, ...

Szolmizációs hangok
Zeneportál
Egy írás- és hangelnevezési mód, amely a hangokat nem betűkkel, hanem szótagokkal különbözteti meg. C-dúrban a szolmizációs hangok az alábbi betűvel jelölt hangoknak felelnek meg: ...

Szolmizációs ill. szöveges éneklés 4 db szólamban
Az eddig fejlesztett készségekben való jártasság, biztonság megszerzése.
Játékos, lazító feldatok a képesítő dolgozat előtt.

A szolmizációs rendszer gyorsan elterjedt, és nagyon népszerűvé vált a városban és vidéken egyaránt. A 19. század folyamán rengeteg szolmizációs rendszert használó vallásos népének-gyűjtemény jelent meg mindenütt az Államokban.

- A relatív szolmizáció kifejezi a dallamhangok egymáshoz viszonyított magasságát, de egyik hangról sem mondja meg, hogy az pontosan milyen magas.

Az "ABC"-S ÉS SZOLMIZÁCIÓS RENDSZER
Iskolás korából mindenkinek van emléke a szolmizálásról. Legtöbben "útálták", "nyivákolta-
tásnak" tartották. Persze ezzel én is így voltam, de gyakorló zenészként remekül tudtam alkalmazni.

Magánvéleményem a szolmizációról a következő:
a gitároktatásban gyakorlatilag használhatatlan, a karénekről, az ének-zene órákról és szolfézsről nem tudok nyilatkozni, mert soha nem voltam karvezető, általános iskolai zene-, vagy szolfézstanár.

"Út queant laxis" (a szolmizációs gyakorlatok kialakulása)
Világi zene
A középkor világi zenéjét elsősorban a lovagi költészet képviseli, mely Franciaországból indult. Dél-Franciaországban, Provance-ban született a XII. században, majd a XIII.

Ha a dallamhoz kapcsolt szolmizációs skála egy hangjáról mondjuk meg, hogy milyen magas, akkor is ugyanez a helyzet.

Zárójelben használom a szolmizációs elnevezéseket is, hogy lássátok egy hang elnevezése, lehetne tetszőleges is. De a zene elméletén nem hülye-gyerekek gondolkodtak, úgyhogy az elnevezéseik is nagyon ésszerű elvek alapján valósultak meg.

Az egyik triton motívum do-szo,-la, (persze a szolmizáció lehetne fa-do-re vagy szo-re-mi is, csak a magyar dalok párhuzamai alapján nevezzük így), a másik re-do-la, (0147, 0148). Mindkettő ballada dallamaként hangzott el az ősi zenéjű Gyimesben.

Neuma, mint a kottaképen is látható, a hangjegyírás őse, mellyel nem hangmagasságot, hanem irányt jelöltek. A 10. sz.-ban kezdik a neumákat vonalakra írni. Arezzói Guidó (11.sz.) nevéhez fűződik a mai kottaírás és szolmizáció bevezetése. A 12. sz.

alatt körvonalazódott a dúr-moll rendszer, kialakult a konszonancia-disszonancia fogalompár mai, illetve a legutóbbi ideig érvényes felfogása. A hangközök nevei is latin számnevekből származnak (oktáv, kvint, kvart stb.), a későbbi szolmizációs nevek ...

Ez az eljárás a szolmizáció használatára vezetett, és feltételezhetően mai ötvonalas rendszerünk is ebből ered.

Lásd még: Dallam, Hangnem, Hangszer, Ritmus, Hangközök