Szillabikus

szillabikus
Szótagalkotó, olyan mássalhangzóra értjük, amely (egyes nyelvekben) magánhangzó módjára viselkedhet, azaz egyéb mássalhangzók társaságában szótagot alkothat.

szillabikus
A dallam minden hangjához külön-külön szótagot kapcsoló szövegrakás.
Te Deum ...

(szillabikus, azaz szótagoló éneklés = egy szótagra egy hang kerül melizmatikus éneklési mód = egy-egy szótagra több hang vagy egész kis dallamív juthat)
A gregorián ének két nagy részre oszlik:
-a papi zsolozsma énekei ...

(szillabikus, azaz szótagoló éneklés = egy szótagra egy hang kerül melizmatikus éneklési mód = egy-egy szótagra több hang vagy egész kis dallamív juthat)
A gregorián ének két nagy részre oszlik:
a papi zsolozsma énekei ...

Jellemzően szillabikusak, a refréneket a hangok hosszúsága különbözteti meg és választja el a strófák soraitól.

Az áttekintésből annyi mindenképpen kiderül, hogy van az európai népeknek egy elemi dallamstílusa, amelynek közös sajátsága egy rendkívül szűk terjedelmű diatónia parlando vagy egyszerű giusto ritmusban (mindkét esetben inkább szillabikusan); ...

A szillabikus organum mellett megjelenik a melizmatikus organum, amelyben a fölső szólam már nem pontról-pontra ellenpontozza az alsót, hanem hosszú melizmákat énekel egy-egy hosszan tartott hangjára.

A sequentia az allelujához kapcsolt, általában szillabikus énekvers. Középkori neve sequentia vagy gyakrabban prosa. A IX-X.

fokon váltakozó kadenciákkal, feszes 3/8-os ritmusban, de elég nagyfokú rögtönzéssel a sorok tartalmában és egymásutánjában. (Feszes ritmusának szillabikus jellege alig különbözik a szabad recitálástól, annak 'ritmussá merevedett' formája.

gazdag dallam, (egy szótagra egy hang kerül), bibliai vagy egyéb vallásos tárgyú szöveggel, kíséret nélkül. A hagyomány szerint Szt. Ambrus vezette be, amit I. Gergely pápa szentesített és rendszerezett 600 körül, tőle kapta elnevezését. Szillabikus, ...

Lásd még: Kereszt, Dallam, Ritmus, Ének, Gregorián