| |
Szerenád (ol. serenata) a. m. esteli v. éjjeli zene, valamely kiváló egyéniség tiszteletére v. amelyet valaki az ő női ideálja kitüntetésére rendez.
Szerenád Éji zene, több tételes, könnyed zenemű kisebb zenekarra. A francia sérénade átvétele német közvetítéssel, forrása az olasz serenata a serenare (felderít, felvidít) nyomán, tehát vidító zene, ...
Haydn: Szerenád Haydn: Andante (tétel az "Üstdob"-szimfóniából) Mozart: A bűvös csengettyű (a Varázsfuvola című operából) ...
Ludwig van Beethoven: Szerenád fuvolára, hegedűre és brácsára, op. 25 (ilyen formációjú mű több mint 130 db. van) Johannes Brahms: Két ének op. 91, altra és brácsára (ilyen formációjú mű több mint 150 db. van) Max Bruch: Nyolc darab, op.
Vonóskvintettre írt szerenád, Mozart méltán egyik legnépszerűbb műve. 4 tételből áll. Az első Allegro (gyors, élénk) tempójú olaszos.
A beirai egyetemi város: Coimbra híres még egyetemi szerenádjairól. José Afonso költő-énekes (1929-1987) a portugál és gyarmatbirodalmi népzene, valamint a fado elemeit is fölhasználva vált a canção de intervenção-nak nevezett, ...
Különösen szellemes tudott lenni az egyszerű műfajokban, kiválóan ábrázolt humoros, mulatságos helyzeteket. Pl. a közismert "Zsoldos szerenád"-ban az imádott hölgy ablaka előtt csengő vitéz hamisítatlan zsoldos nyelven szólal meg, esetlen, ...
Bécsben tehát pezsgő zenei élet uralkodott, s a különböző színházi előadások (opera, balett, daljáték), ünnepélyek, álarcosbálok, tűzijátékok, kirándulások, nyári éjszakai szerenádok mind-mind megannyi alkalmai voltak a muzsikálásnak.
Ha valakiben nincs gyakorlat és érzés, akkor nincs "takt" se, és a nótának se füle, se farka. Múltkor a Várban megpróbálta egy úr. Kinevették. A "Spanyol szerenád" más, mint a "Fatig", vagy a "Mért jár a szád". " ...
A műfaji viszonyok is csak később tisztázódtak. Szerenád (sera 'este'), notturno 'éji zene', divertimento 'szórakozás', cassazione 'elbocsátás' majdnem ugyanazt jelentette: egyfajta "szórakoztató" zenét.
Lásd még: Hangszer, Vonós, Fúvós, Kamarazene, Basszus
 
|