| |
Szekvencia Zenei motívum ismétlései más-más hangfokon, a mise változó részeinek egyike a gregorián énekben, a szerkezeti részek kapcsolódási rendje -valamely rendszerben-, sorozat.
Tonális szekvencia: ilyenkor a szekvencia részei megtartják a hangnemet, tehát például C-dúrban egy e-f (k2) lépés szekvenciája d-e (n2) lesz.
Szekvencia (zene) Zeneportál A zenei szekvencia (lat. sequentia - követés) azt jelenti, hogy egy rövid zenei részlet többször ismétlődik a hangsor egymás utáni fokain.
Szekvencia - Rövid zenei részlet megismétlése más hangmagasságon. Szólam - Az együttes egy játékosa, ill. a zenekar, kórus ugyanazt játszó, éneklő részlege-, az általa játszott zene. ...
szekvencia 31, 41, 42, 314 Szendrei Janka 12, 14, 15, 27, 29, 75, 244, 286-289, 291, 295, 297, 322 Szentirmay Elemér 311 ...
Szekvencia
Az Alleluja jubilusának tropizált változata. A IX. századtól előforduló dogmatikus költemény, amely az ünnep mondanivalóját fogalmazza meg.
Magát a motívumot tehát a (fellazult) skálaelv formálja, de a szekvencia nem fokonként, tehát nem a skálaelv alapján épül, a tektonikus építőelv a 3-4. ütemhez hasonlóan most is az akkord. Szintén a 3-4.
Igazi szekvenciás dallamainkban a terc-szekvencia inkább fölfelé szokásos, a szekund-szekvencia inkább lefelé ismétli a motívumot.
Bal végénél a kvartfüzér fizikailag felfelé, azaz hangmagasságban lefelé lóg (↑), a jobbvégén pedig fordítva (↓). A standard szekvencia a ragasztószalagon, balról indulva (a nyilak tehát a kvartfüzérek lógásának irányát mutatják): ...
Érdekes a szekvencia szó története: eredetileg speciális gregorián műfajt jelentett (sequentia), később azt a jelenséget, amelynél azonos motívum különböző hangmagasságokról ismétlődik meg.
Lásd még: Dallam, Szekund, Hangnem, Énekes, Hangsor
 
|