Szekund
Zenei hangsor második foka, két szomszédos hang hangköze. - szekunda: elégtelen osztályzat.
A latin secundus (második) formaváltozatai, ez tkp. soron következő a sequi (követ) igéből. A szekund a német Sekund átvétele.
Szekund
Zeneportál
A szekund (latin secunda = 'második') a zenében a diatonikus hangsor második fokát jelenti, illetve azt a hangközt, amely az első fokot a másodiktól elválasztja.
szekund - hangköz. A dúr skálára építhető hangközök közül a 2. Például C - D. : A hangközök
szeptim - hangköz. A dúr skálára építhető hangközök közül a 7. Például C - H. : A hangközök ...
szekund fríges bővített ~ 69, Ĺ˝ hangköz
szekvencia 31, 41, 42, 314
Szendrei Janka 12, 14, 15, 27, 29, 75, 244, 286-289, 291, 295, 297, 322 ...
A szekundok egyenrangúságán alapuló hangrendszer; jellegzetes hangzást ad már négyhangos ("tetrachord") keretben is; a régi európai zene többnyire kvint vagy szext ambitusban használta ("pentachord", "hexachord" dallamok); ...
A szekundok módosító jelekkel változtathatók. K2-ből N2 lesz, ha az alsó hangot
leszállítjuk (pl. e-f =K2, de esz-f=N2;), vagy a felső hangot felemeljük (pl. e-f=K2, de
e-fisz=N2). Mindkét esetben a hangtávolság 1 (egész) lesz.
A tripodikus ritmus finoman illeszkedik a dallamhoz: a nagy ugrások hosszú félkottákon lebegnek, a szekundok gyorsabb negyedekben lépegetnek. A harmadik sor egy eddig kihagyott fok, a 3, és egy nem használt hangköz, a terc-lépés ellentétével kezd.
szekund ("második'), 3. terc ("harmadik"), 4. kvart ("negyedik"), 5. kvint ("ötödik"), 6. szext ("hatodik"), 7. szeptim ("hetedik'), 8. oktáv ("nyolcadik"), 9. nóna ("oktáv+szekund"), 10. decima ("oktáv+terc").
tonus peregrinus, melynek második felében a túba hang szekunddal alacsonyabb. Ha az első félvers nagyon hosszú, akkor egy nyelvtanilag értelmes helyen rövid megállás tartható. Ennek neve: flexa. A modern kiadások ezt kereszttel jelzik.
A szoros kánon szekund hangközben keresztállásokra s diszharmoniákra vezet, amellyel szemben szintén szükségessé válik a szoros utánzattól való eltérés, és s b vagy # jegyeket használni a nagy vagy kis másodközök megkülönböztetésére.
Jellegzetessége az együttszóló szekund, oldás nélkül. A dallamok két azonos részből állnak, az első rész viszi a szöveget, a második szemantikai tartalmat nélkülöző refrén, ami egy szekunddal magasabban vagy mélyebben szólal meg az előzőnél.
Az egy félhang távolságra levő hangok hangköze (pl. C és C#) a kisszekund. A két félhangnyira levőké (pl. C és D) a nagyszekund, ezt a hangközt egészhangnak is szokták nevezni.
Szűkített szekund például a Cisz-Desz, vagy az E-Fesz hangköz, ami azonos hangzású (enharmonikus), de szomszédos hangokból származtatott hangok között van.
az adott hangra egy szekundot, és a fölé egy tercet játszva egy kicsit disszonáns, de nem túl rendetlen hangzást kaphatsz, amit a zongoristák gyakran használnak.
hangja nem közvetlenül törekszik az alaphangra, hanem nagy szekund lépésre van tőle. A dúr skála vizsgálatánál megállapítottuk, milyen nagy szerepe van a 7. hangnak.
ütemet (a kíséret f-mollnál tart) egy III-II-VII-IV sorozattal indítottam, ezzel az eddigi, szekundlépéseken alapuló dallamnak lehet új lendületet adni.
A 4.
[GK10]A skála félhangonként megy fel, illetve lefelé, azaz két egymás melletti hang közt MINDIG kis szekund (K2) van.
[GK11]Európában a pikolót még szokták rózsafából készíteni, de már itt is előtérbe kerültek a különböző ötvözetek.
A többi szólam megmozdul: nem véletlen, hogy először itt lépnek szekundnál tágabbat, s rögtön jóval tágabbat (eddig csak a dallam lépett kvartokat, de azt is szekvenciális, tehát tektonikus és nem érzelmi okokból). A 2. hegedű és az 1.
"színezés": a diatonikus hangrendszer kibővítése olyan módon, hogy azok közé a hangok közé, melyek közt egyész hang (nagyszekund) távolság van, új félhangot iktatunk be, lefelé v. felfelé módosítás (alterálás) útján.
Lamento
- ...
szimfóniába került, inkább induló jellegű lett, a szinte csak kizárólagos szekund lépések helyett változatos hangközöket találunk, az eléggé egyhangú pontozásos ritmust pedig átkötött hangok törik meg.
(Pl. szlovák, román, kárpátukrán és a magyar népzenék nagy része.) A Balkán zenei folklórjának jellegzetessége - arab zene hatására, a bővített szekund (=valamely hangsor II. foka) gyakori alkalmazása és a bőséges kolorálás (=dallam kidiszítés).
 See also: Alaphang, Dallam, Hangnem, Oktáv, Hangköz
  
|
RSS
