| |
Stabat Mater
(lat., a. m. álla az anya), kezdő szavai egy a kat. egyházban használatos szép, sequentiának nevezett himnusznak, amelyben Mária fájdalmai vannak leirva s amely a misekönyvbe is felvételt nyert a hétfájdalmu Szűz Mária ünnepén.
A tridenti zsinat után azonban ezeket kitiltották a liturgiából, csak véletlenszerűen választott öt tételt hagytak meg (Victimae paschali laudes-húsvét, Veni Sancte Spiritus-pünkösd, Lauda Sion Salvatorem-Úrnapja, Stabat mater-Fájdalmas Szűzanya, ...
Érett kori alkotásai főleg énekkari "a capella" művek, melyek már közvetlen előkészítői Palestrina és Lassus művészetének, pl.: Stabat Mater, Ave Maria (motetták).
a reneszánsz klasszikusai ...
A nagyopera műfajában legnagyobb sikere a Tell Vilmos. Sok operájának ma inkább nyitányát játszák csak. (pl. A tolvaj szarka) Mintegy 40 opera írása után, 38 évesen visszavonult, ezután egyetlen jelentős műve született: a Stabat Mater. ...
századi olasz vígopera alapkövévé lett és a francia vígopera- irodalomnak is kiindulópontjául szolgált. Alig 26 éves korában halt meg, közvetlenül a Stabat Mater befejelése után.
A kor további divatos műfajainak nevei (fantázia, variáció) szintén olasz eredetűek. (Természetesen az egyházi műfajok neve - még ha újak is - latin maradt: Missa brevis, Missa solemnis, Requiem, Te Deum, Stabat mater.) ...
 Lásd még: Dallam, Himnusz, Énekes, Zeneszerző, Kórus
  
|
RSS
