skála
Fokozatosan növekvő értékek rendszere: fokbeosztás műszeren: a hőmérő skálája, zenei hangsor: C-dúr skála.
Skálakatalógus I.
A Pénzes-féle módszertanban eddig publikált skálák a Cséffai-módszer szerint és binárisan ábrázolva
Ismertető ...
Dúr skála
A dúr skála, vagyis az ión mód mostanra már ismerős kell legyen. Ezt a hangsort a major szeptimakkordhoz kapcsoljuk.
Dúr skála
Zeneportál
A dúr skála hét hangból áll, egy oktávot bont hét részre. Lényegét nem a skálát alkotó hangok fejezik ki, hanem a közöttük lévő távolságok, a hangközök.
Egyéb skála alapú felrakások
A felrakások módjainak sok más logikus útja is van még, több, mint amit itt egyenként meg tudnánk említeni.
skálaszerű végigfutás ~ + motívumok 37, ~ + jellegzetes fokok 61, ~ + ötfokúsítás 195, 198
soreleji ~ megtámasztás 139, ~ felkiáltó szócskák 140 ...
Cigányskála - Moll jellegű hangsor két bővített második lépéssel. ( a h c disz e f gisz a)
Csujjogató - Hangulatkeltő ritmusos szó,illetve mondóka (Pléldául: lakodalmi kurjantások) ...
Skálaszerű menetek ugrással, visszahajló dallamvonallal helyettesítve könnyen válnak ötfokúvá. Ilyen eljárással még műdalok is kaphatnak régies, ötfokú jelleget.
A skála egyes hangjait fokoknak hívjuk, a fokok jelzésére római számokat használunk. Mivel a skála nyolcadik hangja csak ismétlődése az elsőnek, ezt is első fok jelzéssel látjuk el.
Egy skála megszólaltatásához felváltva hol az egyik, hol a másik sípsor egy-egy tagját kell megfújni, ami dallamok játszásakor azt eredményezi, hogy a hangoknak nemcsak a magassága, de térbeli forrása is változik; ez sajátos térhatást ad a zenének.
Lassú skálamenettel indul (ezzel parodizálja az ünnepélyes, nagyképű bevezetőzenéket). Ez a skálamotívum azután a fináléban többféleképpen kerül feldolgozásra.
'II szimfónia'
Kísérletszerűbb az elsőnél, Beethoven többször is átdolgozta.
[GK10]A skála félhangonként megy fel, illetve lefelé, azaz két egymás melletti hang közt MINDIG kis szekund (K2) van.
[GK11]Európában a pikolót még szokták rózsafából készíteni, de már itt is előtérbe kerültek a különböző ötvözetek.
Egészhangos skála: Az alaphoz képest csak egész hangokból álló hangközöket ismer. pl: C, D, E, F#, G#,B, C
Szűkített skála: Ebben az esetben az egész hang félhang közök felváltva alkotják a skálát. pl: C, D, D#, F, F#, G#, A, H, C ...
Ezzel a fajta harmonikával nem játszható ki a kromatikus skála, hanem különböző hangnemekben árulják. Így például a C-dúr harmonikán csak a C-dúr skála hangjai találhatók. A kromatikus harmonikán ezzel szemben a teljes kromatikus skála játszható.
Magát a motívumot tehát a (fellazult) skálaelv formálja, de a szekvencia nem fokonként, tehát nem a skálaelv alapján épül, a tektonikus építőelv a 3-4. ütemhez hasonlóan most is az akkord. Szintén a 3-4.
Általában a C-dúr skála hangjait tartalmazza, hangterjedelme 2-3 oktáv. Mind jobbos, mind balos kivitelben elkészíthető, de a jobbos a gyakori, amelynél a mély hangú hosszú sípok jobb oldalon vannak.
- Kétsoros diatonikus egyenes ...
A legtöbb blues dal hangsora különbözik a Nyugati diatonikus skáláktól abban, hogy a hangoknak van egy sajátos hajlékonysága, magasságbeli játéka a skála bizonyos fokain: ez általában a harmadik fok (terc) és a hetedik fok (szeptim), ...
A jó szemű, gondolkodó diák már most észreveheti, hogy ezeket a hangokat ismeri, tudja hisz ezek a C-dúr skála hangjai. Akkor viszont a C dúr skála nem más, mint a C hang legközelebbi felharmónikusainak az egy oktávon belüli sorba rendezése. Így igaz.
fok, A-dúr vagy A-mixolid skála), majd egy gyors, legatoval teli futam indul az V. fekvésben. Itt az elején említett skálák közül az A-dór szerepel.
ütemben egy összhangzatos g-moll skála szerepel, a Cm alatt egy összh. c-moll, a G# alatt is ez folytatódik (bár ezek enharmonikusan értelmezve -diszisz-eisz-fiszisz-gisz- egy gisz-dúr skála hangjai). A 2.
A keleti eredetű instrumentum fejlődésének történetében az egyik legfontosabb törekvés a hangterjedelem és az intonáció tisztaságának növelése mellett a kromatikus skála megszólaltathatóságának elérése volt.
A négy autentikus és a négy plagális skála nyolc hangnemet, nyolc modust jelent.
A kalapácsok skálaszerűen hangolt acéllapokat ütnek meg. Hangja lágy és halk. A 19. század második felében fejlesztették ki, a zenekari hangzást különleges színnel egészíti ki, mint például Csajkovszkij Diótörőjében. A 20.
Az ezekből adódó diatonikus skála egy oktávjának hangközei az előbb említett alaphangról indulva felfelé:
9/8, 10/9, 16/15, 9/8, 10/9, 9/8, 16/15
Ilyen rendszerben szépen lehet játszani egy hangnemben, de több hangnemben már gond van.
A fúvás erősségének változtatásával illetve a cső végének befogásával és nyitásával a természetes hangskála hangjaiból álló dallam szólaltatható meg rajta. Ma már csak a mai Románia területén élő magyar népcsoportok használják Erdélyben és Moldvában.
Ilyen hangszerrel nem játszható el a teljes kromatikus skála, de a képezhető hangokból gyönyörű dallamok csalhatóak elő. Tavaszköszöntőket fújnak rajta, mert az előállításához ideális fűzfának épp akkor megfelelő az állapota.
kótafának nevezik, melyen a haránt elhelyezkedésű rovátkák ("kóták") szolgálnak a különböző magasságú hangok képzésére.
A kromatikus citerának két húrpárja van, melyek alatt más-más beosztású rovatkák találhatók. A szélső húrok alatt a mixolid skála, ...
Ez a Chevé-féle számjelzéses írás, melyben a hétfokú skála hangjegyeit 1-7-ig számokkal jelölik. Japán korai hangszeres notációi a 7-8. sz.-i kínai notációval mutatnak hasonlóságot.
Később általánossá vált a dúr skála, azonban többnyire leszállított hetedik fokkal. A zengő húrok funkciója eltér a citeráétól, ezeken ugyanis különböző hangokat fognak le, amelyek a dallammal együtt akkordot alkotnak. Többnyire 1. és 5.
 Lásd még: Alaphang, Dúr, Hangnem, Dallam, Moll
  
|
RSS
