Scherzo

Scherzo
(ol., ejtsd: szkerco). Régebben egyenlő értelmü volt a scherzandóval s inkább előadási műszóként szerepelt, későbben - a szonátaszerü forma kifejlődésével - annak egyes tételei közt a menuetet (l. o.) próbálta, ...

Scherzo
[szkercó] vidám hangulatú, élénk ütemű zenedarab (mint szimfónia tétele), zenei tréfa.

Maga a scherzo a gyors részben hallható, ennek előjátéka a lassú szakasz.

Scherzo - Olykor, (de nem mindig) humoros jellegű hangszeres darab vagy tétel.
Semplice - Egyszerűen.
Staccato - Szaggatottan, röviden.

Scherzo: szikrázó körtánc Finálé: Igazi szüreti mulatság, melynek forgatagában a görög, magyar, szláv népi táncok ritmusa ölelkezik egymással.

A klasszikus szimfónia tehát 4 tételes zenekarra írott mű, melynek első tétele legtöbbször gyors és szonátaformát mutat, második tétele lassú (olykor variációs formájú), harmadik tétele menüett vagy scherzo (ABA triós forma), negyedik tétele gyors, ...

egy allegro (szonáta formájú) tételből, egy lassú tételből (ált. dal formájú, A-B-A szerkezetű) és egy menüett tételből áll. Ez utóbbit későb a scherzo váltja fel. A befejezést gyors tempójú rondó adja, mely ritkán szonáta formájú.

Új, német találmány a scherzo 'tréfa' műfaja - a szó maga azonban olasz. Beethoven egyik ismert darabcíme: Sonata quasi una fantasia. A kor további divatos műfajainak nevei (fantázia, variáció) szintén olasz eredetűek.

See also: Hangszer, Zongora, Dallam, Népdal, Szonáta