| |
Rondeau (franc., ejtsd: rońdó, körvers), francia eredetű lírai költeményalak; 13 jambusi sorból áll, melyek 10, illetőleg 11 szótagúak és csak kétféle rimök van, egyik csengő, másik tompa, egyik 5-ször, másik 8-szor fordul elő.
század francia műzenéje, a szerzők előszeretettel használják tenorjaikban a népi eredetű dallamokat (chanson, lay, rondeaux). A kor legjelentősebb, szimbolikus kézirata az 1317-ben befejezett Roman de Fauvel, az Ars Nova zenéjének keresztmetszete.
Népszerűvé váltak a francia világi műfajok: ballade (balar 'táncolni'), rondeau 'kördal' (rond 'kerek, kör'), virelai 'refrénes dalforma' (viver 'forogni'), chasse 'vadászat'. Az utóbbi háromszólamú prímkánon, amely a vad üldözését illusztrálja.
Nemzetközi szó a francia rondeau (korong, körben járás) nyomán, ez az ófrancia rondel folytatója, vagyis közeli rokona rondella szavunk francia előzményének. rolád, rodeó, roletta, roller, rolni, roló, rotáció, rotunda, rulett, rund.
2-5 végződés: 1 vallon, 1 középkori rondeau, 2 lett, 1 morva, 1 lapp, 5 szerb, 1 makedon, 17 bolgár, 2 román, 2 ukrán, 1 héber.
Szerepelhetnek még egyéb stilizált táncok is a szvitben, pl.: menüett, bourrée (ejtsd: burré), rondeau (ejtsd: rondó), gavotte (ejtsd: gávott). (stilizált tánczene = olyan táncos ritmikájú műzene, amelynek eredete a népi tánczenékben található.) ...
vallásos, szerelmes, moralizáló vagy aktuálpolitikai. A 13. században lassan kiment a divatból, és név szerint egyetlen conductus-szerzőt sem sikerült egyértelműen azonosítani. E műfajból fejlődött ki viszont a trubadúrok töbszólamú rondeau-ja ...
Lásd még: Rondó, Opera, Stílus, Orgona, Ritmus
 
|