A pontozott ritmussal való alkalmazkodásnak elvileg minden dalban meg kellene jelennie, mihelyt legalább két negyed kerül egymás mellé.
(A pontozott ritmus egy éles és egy nyújtott ritmust tartalmaz. Mindkettő egy rövid és egy hosszú hangból áll, s a hangok hosszúságát egy ponttal jelöljük. Tehát ha az első után áll a pont, akkor nyújtott, ha a második után, akkor éles lesz a ritmus.
Bartók bizonyos izometrikus formákra, pentaton fordulatokra és alkalmazkodó-pontozott ritmusokra hivatkozik, amelyek végigkísérik parasztságunk zenei ízlését a különböző stílusok változásain át.
Lépő nyolcadok és pontozott ritmusú szólam kettőse. Nem idézi Schumann stílusát!
Bolyongás. Quasi imitáció a súlytalan ütemrészen belépő szólammal.
Scherzo. Változó ütemek, szabálytalan ritmika, staccato-akkordok.
Mazowsze környéki lengyel ugró-, és forgótánc a MAZURKA, gyors hármasütemben (3/4, 3/8), gyakran pontozott ritmussal, és a gyenge (2. és 3.) ütemrészekre eső váltakozó hangsúllyal. A zárószakaszban az első ütemrész is hangsúlyos.
század óta ismert 6/8 vagy 12/8 ütembeosztású, gyakran pontozott ritmusú zenedarab. Nem bizonyítható, hogy ez a zenestílus Szicíliából származik. Önálló tételcímként is használatos, például J. S. Bach - Siciliano, BWV 1031.
Gyakoriak a szinkópált, pontozott ritmusok. Izometria és bimetria egyaránt előfordul, a négysoros dalok harmadik sora általában ritmikai-metrikai és dallami kontrasztot képez a többi sorral (eltérő szótagszám).
 Lásd még: Ritmus, Dallam, Népzene, Stílus, Népdal
  
|
RSS
