Modális

Modális improvizáció
Egy tipikus "modális" számban összesen két-három akkord van, és ezek 8, vagy akár 16 ütemen át is tartanak.

modális hangsorok
Döbbenetes információk a világ működéséről!!
Kérlek feltétlenül nézd meg ezt a 2-3 perces videó összeállítást, és regisztrálj Te is az abbCENTER.com rendszerébe!
Kattints ide, nézd meg a videót, és ha tetszik, regisztrálj ...

modális felosztásban kellene használnom a dúr, a harmonikus-, a melodikus-, és a roma mollt, (szándékosan nem említem az általam nagyon kedvelt bebop moll, dúr és domináns skálákat, mert azok tercier felosztásban inkább tőlem, ...

Modális hangrendszer
Az európai zene hangrendszere a gregorián énektől kb. 1600-ig. Az ezt követő évszázadokban vált uralkodóvá a dúr és moll hangrendszer.

Modális gondolkodásmód alatt jelen esetben azt értjük, hogy a Közel-Keleten a zenei jelleg hordozója a makám (hangsor, latinul modus1), ellentétben például az európai barokk zenével, ahol a harmónia a meghatározó.

modális hangsorok elnevezése, alkalmazása szűkített és bővített akkordok ism.
Tiszta intonálási készség fejlesztése + bővített hármashangzatok oldása.
Szolmizálva fölfelé, ...

Modális ritmusok
A Notre-Dame-korszakban vált elterjedtté és jelentőssé a modális ritmika és a modális notáció.

Ezek a modális hangsorok egy hangnemen belül. A hangsort mindegyik hangjától el lehet mondani, játszani, énekelni. Más-más zenei jelleget takar mindegyik, de valahol azért mindegyik C-dúr.

Az egyházi (modális) hangsorokat lejátszhatjuk a zongora fehér billentyűin: ...

Megpróbálhatod modálisként értelmezni ezt a zenét, és az akkordok által diktált skálákat játszhatod. Óvatosnak kell lenned, mert az akkord/skála kapcsolatok részben a feloldódás szabályai szerint alakultak ki.

A mixolíd egy olyan modális hangnem, amely blues-os érzeteket kelt. Tulajdonságai közül azt emelhetjük ki, hogy nagy tercet tartalmaz (tehát nem áll messze a szintén nagy tercet tartalmazó dúros zenei világtól), viszont kis szeptim van benne.

Kialakultak a modális-dúros, majd sokkal később a mollos és funkciós kíséreti módok is. A korai dúros modális kíséreti módra legjobb példa a PALATKAI vagy a SZÁSZCSÁVÁSI zenekar. Mindkettő Erdély szegényebb, egyben elszigetelt falvainak zenekara.

Az arab zenét modális hangrendszer jellemzi, és az arab, perzsa, török zene dallammodelljei a makámok. A makámok olyan melodikus képlettípusok, melyek eredetileg népdalok voltak, és az állandó improvizáció során kristályosodtak ki és tipizálódtak.

Ugyanakkor ötfokúak vagy modálisak, mint a legtöbb új magyar népdal, de túlnyomó bennük a do-ötfokúság, s így a dúr jelleg. Ha nem 5/8-os a ritmus, akkor is egyenletes 4/4-ekben mozog, s a záróütem legtöbbször egyetlen hangban ("erősen") végződik.

Ezt a sokféle tonalitást felvonultató zenei világot modális zenének nevezzük. A modális zenében előforduló különféle hangnemeket modális hangnemeknek hívjuk.

Régebbi rétege pentaton és modális, újabb dallamai általában moll hangsorokban mozognak. Kedvelik a melódiák gazdag melizmatikus (egy szótagra énekelt dallam, több hang) diszítését.

A középkori elmélet 8 tónust ismer, mely a görögből származtatott négy modális hangsoron alapszik: dór, fríg, líd, mixolíd (ré-, mi-, fá-, szó-sorok).

Mixolíd
Vezetőhang nélküli, dúr jellegű modális hangsor.
Zenei szakszó a görög meixolüdiosz (félig líd) nyomán, a meixosz, tkp. meig-szosz (félig, keverten) és a Lüdiosz (lüdiai, líd) elemekből, az előbbi a meignümi (kever) származéka.

[132] 30 Rajeczky hívta fel a figyelmemet arra, hogy a rövid hangsúlyos jambikus ütem a 12-13. századi modális elmélet második modusának számított nyugaton.
[133] 31 Martin 1968b, 33.

Beethoven életművét szinte végigkísérik a népdalszerű témák, a népzenében találkozik először a számára szokatlan hangszerekkel: pentatóniával és a modálisokkal.

Ez a magasabb szintű tagoló­erő értékkülönbséget teremt a motorikus lendület formái között: a nyers motorikus erő diffe­renciálatlansága és a differenciáltabb formák finomabb lüktetése között. Így például a korai európai zene modális ritmusvilágában ...

Lásd még: Moll, Ritmus, Dúr, Hangnem, Alaphang