Kontrapunktikus

kontrapunktikus
Jelentése: ellenpontos. A 16. század óta egy olyan zeneszerzői technika elnevezése, melyben a szólamok egymást imitálják ("utánozzák"), tehát egyenrangúak.

Két kontrapunktikus darab.
Ostinato. Allegro barbaro típusú darab.
Induló. Lényegében ez is ostinato technikára épült.
Hat tánc bolgár ritmusban
A darab első felén skálamenet-ostinato vonul végig, fölötte szenvedélyes táncdallam szól.

Ezt képviseli a Palestrina stílus, (a 16-17. századi polifon, kontrapunktikus, melodikus és konszonancia-disszonancia beli törvényszerűségeinek legtisztább megnyilvánulása), a 17. századi velencei madrigálok.
Utasításként: a kórus egyedül.
Ária ...

Dufay korában a németalföldi zenében a miseciklus a zeneszerzői mesterség magasiskolájának számított, sőt versenydarabnak tekintették, amelyben azonban nem a dallami találékonyság, hanem a feldolgozás találékonysága, a kontrapunktikus ötletek ...

dallamok két azonos részből állnak, az első rész viszi a szöveget, a második szemantikai tartalmat nélkülöző refrén, ami egy szekunddal magasabban vagy mélyebben szólal meg az előzőnél. Megszólalásának három alapvető módja ismeretes: kontrapunktikus, ...

Lásd még: Hangszer, Téma, Stílus, Dallam, Szólam