Konga

Konga (tumba)
A kubai konga fából készült, nyújtott hordó alakú káváját lefelé keskenyedő dongákból enyvezik össze. Ezeknél a hangszereknél a membránt szögekkel erősítik a kávára. A másik alakváltozat csonka kúpra emlékeztet.

-> KONGA: kézzel ütött nagy hordó forma dob.
NTENGA: kétmembrános kúpalakú ugandai dob.
TOM-TOM: kétmembrános indiai hordódob vagy kétmembrános, timpáni-, vagy kisdobverővel ütött zenekari dob.

Zenetár: konga
Leírás: A konga afrikai gyökerű kézi ütőhangszer, mely a Karib térségben és Közép-Amerikában egyaránt elterjedt. E térségen belül Kubában és Puerto Ricóban érte el fejlődésének csúcspontját.

A kongaegyüttesek a konga (conga, tumbador és guinto fákkal játszanak rajta) mellett más ütős hangszereken is játszanak: bongón, üstdobon, clave-n (farudak), kolompon, valamint a hely szellemétől vezérelve bármin, például palackokon kanállal, ...

A szintén karibi konga karcsú hordóformájú, készítési módja is ennek megfelelő; a sámándobnak szinte nincs is teste, az egész egy keskeny keretre feszített bőr.

A hangfejlődés útja khuran Ä horan Ä haran, a szóvégi g eredetére csak feltevések vannak. A nomád népek a felfordított üst kongatásával jeleztek különféle dolgokat, később ez formai hasonlóság alapján átvonódott a templomi harangra. kazán.

Lásd még: Hangszer, Membranofon, Kisdob, Üstdob, Dobok