Kolomp

kolomp
vas- vagy fémlemezből készített hegerdedalaku, de kissé lapított oldalu, belül verővel felszerelt tompahangu csengő, melyet ökrök, kosok s más barmok nyakára kötnek, hogy a kolompos a nyájat vagy csordát vezesse. A K.

kolomp, pásztor-kolomp ~ + harmónia 168
Kolozsvári Folklór Intézet 9
Konkka, Unelma Szemjonova 258 ...

Zenetár: kolomp
Történet: A kolomp eredete a pusztai népek állattartó pásztorkultúrájában keresendő; hangjuk kiválasztása mindig zenei igény szerint történt.

A bal kézben a két ujj között egy rövid zsinegen toboz-formájú kolompot (nganga vagy nege, ami annyit tesz 'fém') tartanak, melyet a hüvelykujjra húzott fémkarikával ütnek.

A kolomp állatcsordák jelölése mellet a táltosok szertartásaihoz tartozott. A kolomphoz csengők, csengettyük is tartoztak, amiket az ordoszi húnszövetség is említ, ezek szakrális használatát rögzítette a barcasági Borica.

Csengő: többféle formája ismeretes: lehet kolomp, egy vagy több apróbb harangocskából álló, amely a híveket figyelmezteti a letérdelésre Úrfelmutatáskor, vagy az áldoztatás kezdetekor.

Harangnak nevezik a ló, szarvasmarha vagy más legeltetett állat nyakára kötött kolompféleséget is.[2]
Harangöntés
^ harangozás, Magyar Néprajzi Lexikon
^ harang, Magyar Néprajzi Lexikon ...

Az európai kultúrákban a népszokások hangszeres- és ritmuskíséretében maradtak meg hasonló eszközök, mint a magyar regösök láncosbotja. Táncdeszkák, Új-Guinea A csengők és kolompok elsősorban nem zenei célra készültek, ...

Lásd még: Hangszer, Dallam, Kereszt, Ritmus, Stílus