Kisdob

Kisdob
Az általában tíz-tizennyolc cm magas, fémből vagy fából készült hengeres káva mindkét nyílására egy-egy harminc-harmincöt cm átmérőjű membránt feszítenek ki. A rögzítés feszítő- és csavaróabroncsok segítségével történik.

A kisdob faverőkkel ütött, határozatlan hangmagasságú, kétmembrános kis zenekari dob, már az ókorban is jól ismerték. Csak egyik oldalát verik, a másikra többnyire pergőhúrokat feszítenek, hogy a hang élességét fokozzák.

Felépítése: A kisdobhoz hasonlatos. Fából készült hengeres kávájára fémabroncsok segítségével két membránt helyeznek, amelyek feszítettsége külön szabályozható.

A kisdob adta az ütemet a meneteléshez, ez később kiegészült fuvolával. Napjainkban a menetdobolás már csak katonai és tűzoltósági felvonulásokon, illetve az Egyesült Államokban gyakori egyetemi zenekari versenyeken maradt meg.

Dzanga (t: rdza-rnga) kisdob, melyet két fa dobverővel (t: rnga-ltsags) használnak. Csak az egyik oldalán van bőrözve, átmérője kb. 12 cm. A dob bőre (t: rnga-lpags) kecskéből vagy birkából készül.

Három fő változata van: nagydob (dubă), kisdob (dubă mica), oldaldob (dubă de anunţ).

ütősök: kisdob, nagydob, cintányér (triangulum, kasztanyett, csörgődob stb.)
A számok azt jelzik, hogy az azonos nevű (de esetleg különböző méretű és hangolású) hangszerek több csoportra vannak osztva, melyek különböző szólamokat játszanak.

4. Ütősök: üstdob, xilofon, triangulum (fémháromszög), nagydob,
kisdob, pergődob, réztányér, tamburin, gong, stb.
A hangszerelés a zenekar összetételének, a benne szereplő hangszerek szerepének a meghatározása: ...

Lásd még: Hangszer, Nagydob, Ritmus, Fuvola, Pergő