kantáta
Szóló énekhang(ok)ra, kórusra és zenekarra írt, lírai és drámai elemeket tartalmazó zenemű.
Ez a kis dal azt bizonyítja, hogy Bach nemcsak a rémületesen bonyolult fúga-kompozícióknak volt utolérhetetlen mestere, hanem az egyszerű, szinte könnyűzenébe sorolható zenéknek is. A D-dúrban komponált Parasztkantáta leplezetlen TSDT-képlet, ...
Kantáta - Hangszerkíséretes énekszólóra,kórusra írott vokális mű.
Koloratúra - Virtuóz diszítésű énekszólam.
Kontratenor - A női altszólammal nagyjából azonos fekvésű magas férfihang.
Kantáta
-
recitatívók, áriák, duettek, kórusok váltakozásából álló, többtételes, zenekíséretes mű. A 17. század elején keletkezett.
Kantáta
Templomi kantátája közel 200 maradt fenn.
Világi kantátái meghatározott alkalmakra (születésnap, névnap stb.) készültek. 17 ilyen művét ismerjük jelenleg. Valószínűleg többet is komponált, de ezek elkallódhattak.
A kantáta középső, Andante feliratot vieslő szakasza a fiait kereső, és majdan megtaláló apát állítja elénk. Az apa és a legkisebb fiú párbeszéde után következik a harmadik nagy formarész, ami egyfajta összefoglalás.
Kantáta:
Rövidebb lélegzetű oratórikus kompozíció. Abban különbözik az oratóriumtól, hogy inkább lírai jellegű, szemlélődőbb műfaj, az események sokszor teljesen hiányoznak belőle. Méreteiben is jóval kisebb.
Az évszázadok folyamán megtörtént, hogy egy műfaji megnevezés az egyes korstílusokban mást és mást jelentett (szonáta, kantáta, szimfónia). A szonáta (sonare 'hangzani') terminus kialakulásának idején pusztán hangszerrel előadott művet jelentett.
 Lásd még: Dallam, Hangszer, Énekes, Orgona, Opera
  
|
RSS
