Invokáció

invokáció
Felfohászkodás, a múzsák vagy más istenség segítségül hívása nagyobb költői mű elején.
Latin irodalmi szakszó (invocatio) a nyomósító szerepű in- előtagból és a vocare, vocatum (hív, szólít) igéből.

Az "invokáció" jelentése: Megidézés, egy személyhez vagy egy lényhez intézett segítségkérés.

invokáció
Jelentése: megszólítás, lehívás. Kérő, esedező, felszólító tartalmú felkiáltás, szólóénekes által előadott egyszerű recitatív motívummal, melyhez többnyire a közösség refrénje csatlakozik.
káptalan ...

Az Agnus előadásánál ma általában a litániás szerkezetet veszik alapul (invokáció + refrén), vagy a tétel hármas beosztását (kórus-kis együttes-kórus).

Lásd még: Antifona, Akklamáció, Laudes, Lauda, Szillabikus