Intonál

intonál
Kezdő hangot megad, énekbe vagy hangszeres játékba kezd, énekhangot -valahogyan- képez: tisztán intonál.
Latin szó az in- (bele) és tonus (hang) elemekből, ennek eredetéről lásd tónus.

Tiszta intonálási készség fejlesztése + bővített hármashangzatok oldása.
Szolmizálva fölfelé,
ABC -vel visszafelé a modális sor.

felsőhangjaikat intonálják. Ilyen átfúvó síprendszert találunk a flauto traverso-nál. A fujtatómechanizmus a sípok megszólaltatásához szükséges levegőt szolgáltatja.

Zeneileg jellemző a nagyon gazdagon díszített, erős, torokhangon intonált ének, sajátos kiejtésbeli jegyekkel (szó végén s torlódáskor elhagyott mássalhangzók, pl ma're madre helyett /'anya'/, Cá'i Cádiz helyett, u a szóvégeken, stb), ...

fok intonálása megváltozott cisszé.) Korábban úgy gondoltam (1950-1953), hogy a kis siratót transzponálták kvarttal mélyebbre, úgy állt elő ez a forma.

[267] Ugyanis két egymás melletti nagy szekund lépés (= egészhang) abszolút rezgésszámban nagyobb, mint egy nagy terc; ezért egy igazi egészhang mellett mindig kell egy kisebbet is intonálnunk, hogy a nagy terc tiszta legyen.

Minden összecsengés azt mutatja, hogy a zenei hang lényegéhez tartozik a rezonancia­képesség a másik hangra: a tisztán intonált hangok rezonálnak egymásra, mert felhangként mindegyik számtalan másik hangot foglal magában, többnyire explicite is.

A gitárfajtáknál bundok, vagy másnéven érintők könnyítik meg a pontos intonálást, és a vonósok között a gamba család tagjai között is a legtöbb hangszeren találhatunk érintőket.
A fogólap illusztrálásából alakult ki a tabulatúra: ...

Énekben ezt a hangot valahova az Eb és az E hang közé szokták intonálni. Hangszeres zenében különféle technikák születtek, amivel hasonló hatást lehet elérni.

A német rendszerű fagottok a magasabb regiszterekben nehézkesen intonálnak, hangszínük általában tömörebb. A francia rendszerűek hangszíne gyengébb, de a magasabb fekvésekben könnyebben képezhetőek hangjaik.

Ezt a rendszert Arezzói Guido (910 - 1050) és iskolája teremtette meg, hogy segítségével rászoktassa az éneknövendékeket a biztos hangeltalálásra és a tiszta intonálásra (hangadásra); a rendszer neve: szolmizáció.

Pánsípon lehet a hangmagasságot intonálni. Ha a hangszert "befelé" döntjük és ezáltal jobban rádőlünk a hangnyílásra, mélyül a hang, míg "kifelé" döntésnél magasodik.
Dinamikai árnyalásra is van mód.

Ezeken a hangszereken a hangokat "intonálják",
másképp szólaltatják meg a fel-, vagy leszállított hangokat. Gitáron ez a különbség akkor
jelenik meg legjobban, ha felfelé "dirthy glisszandó"-val, lefelé "tremoló-karral "nyújtunk hangot.

Lásd még: Dallam, Hangszer, Kereszt, Énekes, Párhuzam