Hegedű

Hegedű
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ugrás: navigáció, keresés ...

Hegedű
A hangszekrény formája jellegzetes, nagyban egyezik a brácsáéval és a gordonkáéval. Három fő része az enyhén domború hátlap, a szintén domborúra faragott tető és az őket egymástól eltartó függőleges oldalfa, az úgynevezett káva.

Hegedű
Bevezetés
Most pedig itt az idő, hogy megpróbálkozzunk a kézi (fülesmackós) hangolással! Ennek során a bejátszott, egyenként 15 másodperces mp3 formátumú hangokhoz kell igazítanunk hangszerünk alaphangolását.

Hegedű, nagybőgő
Talán fölöslegesnek tűnhet ezekről a hangszerekről akár egy szót is szólni, hiszen mindenki tudja, hogyan néz ki egy nagybőgő vagy egy hegedű, de azt talán kevesebben tudják, hogy honnan származnak ezek a hangszerek.

hegedű 167, 169, gyimesi ~ ('muzsika') 169, ~ tartása, vonózás, hangzás, ujjazat 169, ~ a képzőművészetben 169
Herder, Johann Gottfried von 7
heterometria, izometria 79, 115, Ĺ˝ heterometrikus ...

A hegedű-család hegedűnél valamivel nagyobb (kb. 7,5 cm-rel) alt-tagja a brácsa. Hangja jellegzetesen finom és lágy. Többnyire kísérőhangszerként használják, a harmóniák kitöltésére és gazdagítására.

Hegedű II.
A hegedű szavunk lehetséges, hogy "hej" (hejgetős) indulatszavunkból származik; ebben a formában csak a XVI-XVII. századtól használják, addig a "hegedűs" szó leginkább énekmondót jelentett.

HEGEDŰ
A hegedű megegyezik a mindenki által ismert hangszerrel, de a játékmód, és olykor a hangolás is régiónként eltérő.

Hegedűversenyei közül a legtöbbet játszott az a-moll hegedűverseny, melyben elsősorban a lírai alaphangvétel érvényesül.
Ő írta a zeneirodalom első zongoraversenyeit, természetesen akkor még csembalóra.

Hegedű-brácsa-bőgő
Megegyeznek klasszikus értelemben vett társaikkal. A népi gyakorlatban ritkán készítenek ilyet maguk.

A hegedű legkorábban 17. századi forrásokban jelenik meg, s a 18-19. század egyeduralkodó hangszere lett a nyugati és déli területeken (Viena és Olonets megyékben azonban majdhogynem ismeretlen).

A hegedűvel és a brácsával ellentétben ezen hangszert játék közben a földre kell támasztani és ülve játszani rajta.

brácsa
Hegedűhöz hasonló, annál kissé nagyobb vonós hangszer.
A német Bratsche átvétele a végződés latinosításával. A német szó forrása az olasz viola da braccio (karhegedű) második eleme, amely a latin bracchium (kar) folytatása. perec.

Barokk hegedű (balra) és viola d'amore
Gambák, rebek és diszkantlant (XVII. század)
Tekerőlantok
Organistrum ...

vonósok: hegedű 1-2, brácsa, cselló, bőgő.
Mindegyik vonós-szólam többszemélyes, kisebb zenekarokban a bőgő kivételével. A bőgő többnyire nem önálló szólamot játszik, hanem a cselló szólamát duplázza egy oktávval lejjebb.

Leopold Mozart Hegedűiskolájában így ír a hangnemek jelentőségéről:
Ha netán úgy is tűnnék, hogy valamennyi ma használatos hangnemet a bé vagy kereszt hozzátételével a C-dúrból vagy a-mollból ültették át, ...

Hatházy Mihály és Dodé Árpád a kolozsvári Konzervatórium után 1967-ben a szebeni Filharmónia hegedűsei lettek.

Egy idősebb gazdának volt hegedűje még Amerikából. (A falu lakosságának nagyobb része megjárta Amerikát, sok rokonuk élt még kinn a gyűjtés idején.) Ez a gazda muzsikálgatott magának esténkint, ez keltette föl a vágyat a későbbi prímásban, ...

Az egyik, mikor egy hangzószerünk van, és annak fizikai tulajdonságait változtatjuk: ilyen például a hegedű húrja, amikor hosszabb, rövidebb szakaszt lefogunk, és ezzel a hangmagasságot - tulajdonképpen a hangzó tárgy hosszát - módosítjuk.

Tartini, Giuseppe (1692-1770) - kiváló olasz hegedűművész, zeneszerző, zenetudós és pedagógus.Tanulmányait kolostori iskolákban és a padovai egyetemen végezte. Kalandos élete során kisebb zenekarokba szegődött el hegedűsnek.

Szinte minden hegedűs dallam eredetileg furulyára "íródott". A hagyományos vonósbanda össztétele: hegedű (több is), brácsa, nagybőgő. Ez kiegészülhet tárogatóval, cimbalommal, harmonikával.

Az első hegedűn megszólaló dallam bejárja az Esz-dúr skála első hat fokát, tehát csak egyet hagy ki: éppen a legnyugtalanítóbbat, a legélesebbet: a vezérhangot, a d-t.

A hegedűjátéknál fordul elő sok ilyen (détaché, martelé, sautillé, ricochet, flageolet). Ennek oka az, hogy Párizs - az 1796-ban alapított Conservatoire révén és hangversenyei miatt - a hegedűjáték központjává vált.

Ezen az oldalon nem látható a hegedű, amit Európában is használnak és amelynek (nem temperált) felépítése alkalmassá teszi a vokális zenére épülő, tiszta indiai klasszikus zene megszólaltatását.

Húrokat, fúvós billentyűzetre párnákat, nádat, vonószőrt, gyantát, hegedűlábat és kulcsokat nálunk láttak hosszú ideje először.

: doromb, kanásztülök, furulya, duda, citera, tekerőlant (nyenyere v. körhegedű) később divatba jöttek a mesterek által, v. gyárilag készített hangszerek. Pl: hegedű, klarinét, tárogató, cimbalom, bőgő stb.

A barokk és a klasszikus korban a templomi hangszeres együttesek alapösszeállítása, mely két hegedűszólamból, és continuo-csoportból (orgona és violone) állt.

Vállra fektetve használták, akár a mai hegedűket, brácsákat.
Lira da gamba, másnéven lirone ...

A négy darab azonos hangra hangolt húrt egy fa verővel ütik, közben az egyik húrt ujjal pengetik, "csípik". Hegedű, vagy furulya mellett tánckíséretben használják Erdélyben. Valószínűleg a 17-18. századi dob szerepét vette át.

A gitár hangerő-gombját pengetés közben a jobb kéz kisujjával fel-le csavargatva az mp3-ban is hallható, hegedűszerű hangzást kapunk.

Énekeiket az akkor ismert hangszereken, az egyhúrú hegedűn és psaltériumon kísérték.

században az egyiptomi sztár-hastáncosoknak már személyre szólóan írták a zenét, és azt harminc vagy több tagú zenekar játszotta. Ebben a hagyományos hangszerek mellett megjelentek a nyugati hangszerek is: cselló, hegedű, harmonika, trombita, ...

Olyan technikákat kerestek, amivel újszerű hangzásokat tudnak kicsiholni hangszerükből. Más hangszereken is próbálkoztak, amelyeken minimális, vagy épp semmilyen gyakorlatuk nem volt, mint például Ornette a trombitán és a hegedűn.

Lásd még: Hangszer, Dallam, Vonós, Ritmus, Zongora