hangfaj egyenlő értelmü a hangnemmel (l. o.). Mind a két elnevezéssel szemben a mi zenerendszerünk voltaképen csak kétféle H.-t v. hangnemet ismer, ugymint: kemény (dur) és a lágy (moll) H.-t.
Hangfajok Az egyes hangfajokat (basszus, bariton, tenor, kontratenor, alt, mezzoszoprán, szoprán, koloratúra) elsősorban a hangszalagok tulajdonságai határozzák meg.
A fúgának legtökéletesebb formai szerkezete a négyszólamu fúga, mely a négy fő emberi hangfajra (szoprán, alt, tenor és basszus) támaszkodik.
Helyesebb volna: «hangfaj«. A különböző durok «faj«-ban különböznek, de «nem«-ben egyeznek (t.i. valamennyien durok).
Ebben az a fantázia, hogy az egyes hangfajtákat és hangmagasság-tartományokat arányosan képviseli ez a néhány hangszer. Egy négytagú együttes így tud változatos hangszínekkel megszólalni.
Vigyázni kell a kulcsokra a hangfajták miatt zongora + ének (mint tavaly)
II. hét ...
Egy sor új effektus, játékmód, hangfaj jelent meg, melyek elnevezései túlnyomórészt németek (Flatterzunge 'remegő nyelv', gestopft 'fojtva'). Ahogy eddig is láthattuk, elsősorban a zene gyakorlati oldalának szavai köszönhetőek a német nyelvnek.
Lásd még: Hangszer, Basszus, Dallam, Tenor, Alaphang
 
|