Gregorián ének

A gregorián ének fogalma, története
Fogalma
A gregorián ének, vagy összefoglaló névvel gregoriánum (cantus gregorianus), a római egyház ősi egyszólamú, latin nyelvű, liturgikus éneke. Először a IX-X.

A gregorián ének írásmódja, neumák, korális notáció
A 7. sz. végére kifejlődött latin minuszkula mai, latin betűs írásunknak és több nyugat-európai nép írásrendszerének közös alapja.

A gregorián ének a római katolikus egyház ősi, hivatalos, latin nyelvű éneke.
Jellemzői:
-egyszólamú dallam, tele hajlításokkal ...

Miután a gregorián énekek díszesebbé váltak, a zeneszerzők, az eredeti dallamokhoz további szólamokat adtak. Ez volt a kóruszene kezdete. A 14-17.

A ma is használatos gregorián énekekben a latin nyelvű szöveg határozza meg a dallamot. Néhány korabeli zenei műfaj így egy-egy szövegrészről kapta a nevét (alleluia).

Kodály még csak a zoborvidéki aratódallam gregorián párhuzamára tudott rámutatni, egyúttal leszögezte a gregorián énekre és általában a középkori zenére vonatkozó összehasonlító kutatás szükségét.

Ezeket a dalokat (Gergely pápa nevéről) gregorián énekeknek nevezik. A gregorián latin szövegű, vallási tárgyú, kíséret nélküli egyszólamú dallam, tele hajlításokkal.

században kifejlődött zenei műfaj, az első teljesen önálló többszólamú kompozíció, vagyis olyan alkotás, amely egyáltalán nem használ fel meglévő zenei anyagot, például gregorián éneket, noha természetesen nincs kizárva, ...

század közepén jelent meg a gregorián ének basszusszólamát erősítő hangszerként, de a későbbi századokban a különböző zenekarok általános basszushangszerévé vált.

A gregorián énekekre jellemző a "dór" hangnem. Az angol népzenében, matrózdalokban a "frig és "lid"
hangnemek fordulnak elő. A regős énekek "mixolidban" íródtak. Az "eol"-ból származó "moll"
hangsorokat minden stílusban megtaláljuk.

A német népdal legkorábbi dokumentálható emlékei, a Carmina burana (1300 körül) és a Jenaer Liederhandschrift (1350 körül) repertoárjának német anyanyelvű darabjai a gregorián ének lokális dominanciáját tükrözik, a dallamok többsége melizmatikus, ...

-i vonalrendszeres hangrögzítés ideje egyúttal a gregorián énekművészet tetőzése is volt. Ekkor még a dallam ritmusát a szöveg bizonyos mértékig szabadon kezelt ritmusa szabta meg.

Az európai zene hangrendszere a gregorián énektől kb. 1600-ig. Az ezt követő évszázadokban vált uralkodóvá a dúr és moll hangrendszer.

Zenei motívum ismétlései más-más hangfokon, a mise változó részeinek egyike a gregorián énekben, a szerkezeti részek kapcsolódási rendje -valamely rendszerben-, sorozat.

A reneszánsz szó újjászületést jelent. A zenében ezt a kort kb. 1500-tól, azaz a históriás, és a gregorián énekek után való áttöréstől 1600-ig, az első operák megjelenéséig volt jelen.

[160] Az AABA viszont énekelt műzenei darabokban régtől fogva kimutatható: a középkori gregorián ének is használta. Rajeczky Melodiáriumában[161] 3%-ot tesz ki. Később - a 16-17. században - ritkábban találkozunk vele.[162] ...

A feldolgozó: a többi három szólam szerzője ismeretlen - talán éppen maga Honterus. Tisztán egyházi az Eperjesi Graduál (1635-1650), mely gregorián énekeket és négyszólamú műveket is tartalmaz, ...

Lásd még: Gregorián, Dallam, Stílus, Ritmus, Énekes