Kezdőlap (Gregorián)
Kezdőlap  
 
 
Kezdőlap » Zene » Gregorián


 

Gregorián

Zene GraveGregorián ének

A gregorián ének fogalma, története
Fogalma
A gregorián ének, vagy összefoglaló névvel gregoriánum (cantus gregorianus), a római egyház ősi egyszólamú, latin nyelvű, liturgikus éneke. Először a IX-X.

 


Gregorián
Régi, egyszólamú egyházi (ének): gregorián mise, a jelenleg is érvényes naptár: gregorián(us) naptár.
Nemzetközi szó a latin Gregorianus (gergelyi) nyomán, a Gergely latin Gregorius eredetijéből képzett melléknévi forma.

gregorián-ének 29, 37, 115, 120, 150, ~ + sirató 242, 289, ~ + népdal, ballada 289, ~ + halottas ének 295, ~ + kromatika 316
Guibat, Frank 77
Gvadányi József 157 ...

A gregorián ének írásmódja, neumák, korális notáció
A 7. sz. végére kifejlődött latin minuszkula mai, latin betűs írásunknak és több nyugat-európai nép írásrendszerének közös alapja.

Régi gregorián kottakép

Jellegzetes félköríves boltozat
Másik zenei stílus a diszítéses, azaz melizmatikus gregorián dallam, ahol egy-egy szótagra több hang, vagy egész kis dallamív is juthat. De már a VII. sz.

gregorián
"Az ezredfordulónak még egyetlen magasrendű műzenéje. Gyökerei visszanyúlnak az időszámításunk kezdete körüli kor mediterrán zenekultúrájába.

A gregorián elterjedésével egyidejű, 900 körüli időből. Jelei hasonlóak a német kurzívhoz. Vissza Vissza ...

A gregorián ének a római katolikus egyház ősi, hivatalos, latin nyelvű éneke.
Jellemzői:
-egyszólamú dallam, tele hajlításokkal ...

Az eredeti gregorián sequentia: kvadrátnotáció
Előzetes lista a feldolgozásokról (Varga György gyűjtése)
La Spagna ...

Férfi kar - gregorián:
Férfi hang zenekarral (Pavarotti hangja) - Schubert: Ave Maria
Látjuk a fodrozódásokat? A művész ott remegteti hangszálait (tremolózik)...

A ma is használatos gregorián énekekben a latin nyelvű szöveg határozza meg a dallamot. Néhány korabeli zenei műfaj így egy-egy szövegrészről kapta a nevét (alleluia).

Amikor gregorián stílusú dallamokat komponáltattunk vele, a sok betáplált tulajdonságból, amit jellemzőnek tartottunk, kifelejtettük, ami magától értetődő, negatív vonás: hogy nem lehet benne kromatika. A gép atonális, torz meneteket gyártott.

Ezeket a dalokat (Gergely pápa nevéről) gregorián énekeknek nevezik. A gregorián latin szövegű, vallási tárgyú, kíséret nélküli egyszólamú dallam, tele hajlításokkal.

Már Ágoston felfigyelt rá a "jubilálóknál", akik a zsidó neumákkal egy tőről fakadó ősgregorián hallelujákat egyetlen hosszú magánhangzóra énekelt hajlításokkal díszítik.

A vox principalis továbbra is az alsó szólam, a neve ekkor már cantus ('ének': utalás a gregorián eredetre) vagy tenor ('tartó' szólam), a vox organalisé pedig duplum vagy superius.

század közepén jelent meg a gregorián ének basszusszólamát erősítő hangszerként, de a későbbi századokban a különböző zenekarok általános basszushangszerévé vált.

A gregorián énekekre jellemző a "dór" hangnem. Az angol népzenében, matrózdalokban a "frig és "lid"
hangnemek fordulnak elő. A regős énekek "mixolidban" íródtak. Az "eol"-ból származó "moll"
hangsorokat minden stílusban megtaláljuk.

A német népdal legkorábbi dokumentálható emlékei, a Carmina burana (1300 körül) és a Jenaer Liederhandschrift (1350 körül) repertoárjának német anyanyelvű darabjai a gregorián ének lokális dominanciáját tükrözik, a dallamok többsége melizmatikus, ...

Az európai zene hangrendszere a gregorián énektől kb. 1600-ig. Az ezt követő évszázadokban vált uralkodóvá a dúr és moll hangrendszer.

Róla nevezték el a középkori, egyszólamú egyházi dallamstílust gregorián- stílusnak. Összegyűjtötte és egyesítette az egyházi dallamokat az Antiphonariumban. Az ő korában alakult meg a nagy jelentőségű római énekesiskola, a Schola Cantorum is.

A reneszánsz szó újjászületést jelent. A zenében ezt a kort kb. 1500-tól, azaz a históriás, és a gregorián énekek után való áttöréstől 1600-ig, az első operák megjelenéséig volt jelen.

A cantus firmus lehetett gregorián idézet vagy világi dallam is. Az egyik legnépszerűbb ilyen dal a XV. Századi francia eredetű L'homme armé (ejtsd lomm ármé) chanson, amelyre szinte minden jelentős reneszánsz szerző komponált misét. (pl.

Gálszécsi István énekeskönyve 1536-ból az első magyar nyelvű kottás nyomtatvány, mely Krakkóban készült: egy gregorián himnuszokat és német korálokat magyarul tartalmazó mű, melyből csak töredékek maradtak fenn.

Lásd még: Dallam, Énekes, Hangszer, Kereszt, Ritmus

Zene GraveGregorián ének

 
 rssRSS