Furulya
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ugrás: navigáció, keresés ...
furulya
az a kezdetleges alkotásu s beosztásu pásztorsipféle hangszer, mely főleg Magyarországon van elterjedve ugy az alföldi, mint a hegyvidéki pásztornép között. De találkozhatni vele más népek pásztorai közt is csekély eltérésü változatosságban.
furulya
Pásztorsíp, ajaksípos egyszerű népi hangszer.
A balkáni és kelet-európai nyelvekben elterjedt vándorszó a román fluier, fluierÄ (pásztorsíp) szóra vezethető vissza, amely hangutánzó eredetű, a fluiera (fütyül, süvít) igével kapcsolatos.
Furulya
A furulyák egyik legfontosabb sajátossága az, hogy a megszólaltatás megkönnyítése érdekében csőrszerű toldalékkal látják el a hangszert, amelyet magnak, németül Kern-nek, illetve Block-nak hívnak.
furulya
duda
A citera az egyik legelterjedtebb népi hangszerünk. Így volt ez régen és ma egyaránt.
A furulya eredete nem tisztázott. Az ókori kelták és germánok által hátrahagyott hangszerleletekben viszonylag sok furulyaszerű hangszert találunk, de a keleti, muszlim kultúrkörből való származás sem kizárható.
Furulya az őskorban
A furulya eredete nem tisztázott, azonban találtak olyan leleteket, amelyek nagyon hasonlítanak a furulya egyes részeire, tehát csőszerűek, és oldalukon lyukak találhatók.
Furulya
Az átlagosan 30-50 cm hosszúságú, dúr hangsorú magyar pásztorfurulya 6 hangváltó lyukkal rendelkezik.
Furulya
A legismertebb népi hangszerünk. Kétféle rendszerű van használatban. A
hosszi Furugla kb. 90 cm hosszú, 5 lyuka a hangszer vége felé található.
Furulya, Blockflöte
A "furulya" szó egyrészt egy népesebb hangszercsoportot jelent, amelybe beletartoznak a peremráfúvó furulyák, mint például a bolgár kaval, a perembevágásos furulyák, mint például a dél-amerikai quena, a harántfurulyák, ...
furulya ~ + hangterjedelem, hangsor, játékmód (díszítés) 164, ~ + 'hosszi furugla', dünnyögés, tánckísérő hangszer, alkalmazása 164
fúvós együttes Ĺ˝ hangszeres együttes
Füredy Mihály 7 ...
A furulya tulajdonképpen végén-fújt fafuvola, amelyben a levegő közvetlenül a fúvóka alatt hasított rés peremére irányul. Népzene fontos hangszere. ...
Furulya II.
Régi hangszereinkről kevés írásos emlék maradt fenn. Anonymus említi a Gesta 46. fejezetében, hogy a magyarságnak voltak "kobozai és sípjai".
A furulya a pásztorok ősi hangszere, a magyar furulyák keleti mását ma is használják a Gobi sivatag peremén.
Ez a furulya a bolíviai La Paz megyében terjedt el, aymara vidékeken. Mint sok más aymara hangszeren, a pinquillokon is akár egy egész közösség játszhat egyszerre. Kétféle méretű furulyát alkalmaznak, melyek között a hangtávolság öt hang.
Míg például a furulya vagy az orgonában található ajaksípok fúvókája esetén a levegőáramot létrehozó, terelő légcsatorna a hangszer részét alkotja, addig a harántfuvola esetén ezt a szerepet a hangszerjátékos szájürege, ...
Zenetár: harántfurulya
Történet: Harántfurulya vagy fuvola (oldalfúvós, félenfúvós, flóta, flajta vagy pikula) ázsiai eredetű.
Hatlyukú pásztorfurulya
Erős hangú síppal rendelkeznek. Játékosaik a ritmikát úgy tették erőteljesebbé, hogy fúvás közben beledünnyögtek vagy belemormogtak a ritmusnak megfelelően. A Dunántúlon ismeretes az úgynevezett semleges terc.
A pánsípon kívül még 16-20 különféle pásztorfurulya ismert, amik nem csak a hangolásban térnek el. A leggyakoribb a fluier. Fából készül és 6 lyuk található rajta, a vége szűktett. Többnyire a második oktáv kvintjében játszottak rajta.
Ebbe a csoportba tartozik a furulya és a harántfuvola is, csak köztük az a különbség, hogy a furulyának sípja van, míg a fuvolának nincsen. A kaval egy üres cső, tehát sípja ugyanúgy nincsen, mint a fuvolának.
Ez a fúvóka nélküli- vagy peremfurulya, melyen többnyire két-három hangképző lyuk található. Általában csontból, szaruból, fából, bambusznádból, esetleg fémből készítik. Egyszerű felépítése ellenére megszólaltatása nagy gyakorlatot igényel.
A nay az ókori Egyiptomból megmaradt bambuszfurulya. Általában a keleti zene és tánc meditatívabb, spirituális rétegeit fejezi ki, a vallásos zene fontos hangszere. A kanoon keleti citera, a hárfa és a zongora elődje.
Olvasása közben az embert még úgy is megragadja a felfedezés öröme, hogy messze nem minden érthető a számára, lévén egy zenei alapokban csak nagyon minimálisan tájékozott (félév furulya iskola + szolfézs) lelkes amatőr.
A régi furulyás pásztorok kihaltak, hangszereik elkallódtak. Az ruszinok viszont virtuóz módon kezelik a szopilka nevezetű, 6-8 lyukú, fából vagy fémcsőből készített furulyafélét. Szopilkással Sósújfaluban és Ökörmezőn készítettünk felvételeket.
Jellegzetes régi magyar hangszerek a duda, a töröksíp, a hatlyukú furulya, a tilinkó és az árpád-kori kettőssíp - ezek leginkább népzenénkben és népzenei rokonságot mutató zenéinkben élnek tovább.
 Lásd még: Hangszer, Fúvós, Dallam, Fuvola, Zenész
  
|
RSS
