Fríg

Fríg
Ókori kisázsiai néptörzs, -melléknévként- e néppel kapcsolatos: fríg sapka (lecsüngő végű vörös sapka, a jakobinusok viselete a nagy francia forradalomban), hétfokú hangsor (félhanglépéssel az első és ötödik hangközben).

Fríg szext alapú dal 0255
Előző
Dallamgyűjtemény
Következő
A Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár/vagy más megjelenítő által közvetített digitális tartalmat a felhasználó a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. 33.

domináns fríg skálát. Ez a skála valójában egy fríg-variáns és mivel az 1. fokú mollhoz képest az 5. fokban helyezkedik el, a TSDT-képlet szerint domináns pozíciójú.

Fríg #6
Nincs külön neve a melodikus moll második móduszának. Az A melodikus moll második módja: B, C, D, E, F#, G#, A. Ez a skála a fríg módra hasonlít, a különbség a felemelt hatodik fok.

Fríg hangsor (4 b előjegyzés)
Líd hangsor (1 # előjegyzés)
^ Magyar Néprajzi Lexikon - Citera, citora
^ Gáts Tibor, citerakészítő mester ...

Itt a fríg zárlat emléke is megkönnyítette ezt a váltást. Ugyanilyen váltás fríg és dór hangnem között szinte szokványos jelenség (0290/ab és 149 példa). Maga a fríg zárlat tulajdonképp bármelyik moll-tercű dallamba bekerülhet (vö. 59. pl.).

Különféle fríg jellegű skálák. A mai zenei alap egy H-kvintre épül, amelyből felváltva kvart, illetve kis szext hangközt képezünk (lásd az első mp3-at).

Fríg mód
A dúr skála harmadik módja a fríg mód. C dúr hangnemben a fríg skála az E-re épül, és a hangjai: E, F, G, A, B, C, D.

Régi stílusú dallamai négy egyenlő szótagszámú dallamsorból állanak, hangsoruk ötfokú vagy modális (dór, aeol, fríg), szerkezetük kvintváltó, azaz a dallam első fele egy kvinttel mélyebben megismétlődik. Gyakoriak az ékítések.

Miért nem a Dór vagy a fríg?
És ez még jó kérdés is lett volna. Ha szerencsés esetben tanárod tudja a választ, még egy ötös is becsúszhatna e kérdésért. A lídért és a mixolidért meg egy fekete pont, mert az hülye kérdés.

Fríg: A harmadik hangra épülő skála
Líd: a negyedik hangra épülő skála
Mixolíd: az ötödik hangra épülő skála
Moll: Ez már volt, a hatodik hangra épül
Lokriszi: A hetedik hangra épül a skála.

A középkori elmélet 8 tónust ismer, mely a görögből származtatott négy modális hangsoron alapszik: dór, fríg, líd, mixolíd (ré-, mi-, fá-, szó-sorok).

A hanglétra első terce alapján az egyházi hangnemeknél (fríg, dór, líd ... skálák) is beszélhetünk dúr vagy moll hangnemtípusról.
A szóhasználatról: Hangfaj, hangnem, hangnemtípus
A hangnem kifejezésről ezt írja Weiner Leó: ...

A modális rend alapjai a "módusok", hangnemek, amelyek a hét törzshangot (c-d-e-f-g-a-h-c') érintő, de különböző pontjukon induló hangsorokkal szemléltethetőek. Autentikus modális hangsorok: dór, fríg, líd, mixolíd, eol, lokriszi és a ión.

Ezzel viszont az autentikus és a plagális közti határ végleg eltűnik, s a modern értelemben vett dór, fríg satöbbi skálák jönnek létre.

Lásd még: Hangnem, Dúr, Moll, Stílus, Dallam