Fok

Fok
A szárazföldnek a tengerbe szögellő része, hegynek, várnak kiugró része: Ő álla halála vérmosta fokán (Arany), kés, kard tompább oldala, tűnek, baltának az a vége, amelyen lyuk van, lépcsőnek egy eleme, mértani, ...

Fok
(gradus), néhány mérőeszköznél a beosztás v. skála osztályrészeinek neve: p. a hőmérőnél s néhány areométernél (Baumé-féle fokok, l. Areometer). A geometriában a F. a szög és köriv mérésének gyakorlati egysége.

fok
Bevezetés
A Négyféle moll skála című fejezetben ismertetésre kerültek az általam ismert moll-variánsok, sőt legtöbbjük már kidolgozásra került.

VII. fok H_D_F SZŰKÍTETT
Nincs is bővített!!!bebebe.
Lesz, ne félj. A paralel hangnemben találunk majd bővített hármashangzatot. De kössz, hogy észrevetted.

fok között a cisz-b inkább mint pontatlan hangmegütés, vagy kissé érzelmes előadás jele fordul elő. A 220.

Gyakran említett karakterjegye az afroamerikai zenének az úgynevezett 'blue note', a tompa, vagy időnként kicsit alacsonyabb harmadik és hetedik fok a dúr skálában.

Ez a skála a fríg módra hasonlít, a különbség a felemelt hatodik fok. Ezért is lehet fríg #6-nak nevezni, de ez nem szabványos név. A skálát a fríg mód csereskálájaként lehet használni.
Bővített líd ...

De nem szokás használni sem ezt , sem a következő Cmaj13-at (még egy terc: C E G B D F A) a negyedik fok (F hang) disszonáns hatása miatt.
Dór mód
A dór mód a dúr skála második fokáról építhető, ugyanazokat a hangokat felhasználva.

fok, A-dúr vagy A-mixolid skála), majd egy gyors, legatoval teli futam indul az V. fekvésben. Itt az elején említett skálák közül az A-dór szerepel.

fok felemelésével keletkezett és használata a XVII. sz. vége felé vált általánossá; fő jellegzetessége a VI. és VII. fok közötti bővített szekund (a-h-c'-d'-e'-f'-gisz'-a'); végül az ún. melodikus v. dallamos moll, mely felfelé és lefelé különbözik.

fok (11. részhang) és a 6. fok (13, 14. részhang) hamis, de ajaktechnikával a helyére fújható. A natúrtrombitán, natúrkürtön dallamjátékra leginkább ez a fekvés használható, természetesen csak a hangszer saját hangnemében.

A felhangsorban megjelenő következő diatonikus fok, amely megszólal, a kis szeptim, így születik az első teljes négyeshangzat, a domináns szeptimakkord. A négyeshangzatok a diatonikus skála 1., 3., 5. és 7.

Így olyan lett a hanglépcsősor, mintha egy fok kitörött
volna. A mollnak ezt a fajtáját, mint a neve is jelzi, akkordokban, harmóniákban használ-
juk.
Pl.: Á-moll hangjai: á, h, c, d, é, f, gisz!, á. (A természetes mollban "g" volt.) ...

Lásd még: Alaphang, Dúr, Kvint, Skála, Moll