| |
eolhárfa Szabadban, magasan elhelyezet húros hangszekrény, amelynek húrjait a szél pendíti meg. A német Äolsharfe tükörfordítása, ennek első eleme a szél görög istenére, Aioloszra utal, aki az aiol népcsoport névadója is volt, lásd még eol.
Végül az utolsó ismertetett Kordofon húros hangszer az eolhárfa: Négyszögletes hangszekrényre erösített, egyforma hosszú, de különböző vastagságú fém-, vagy bélhúrokból álló hangszer, amelyeket a szél szólaltat meg.
(tromba marina, tekerőlant (igen, ez is vonós, csak kerek a vonója)) - pengetéssel (gitár, lant, hárfa, citera, pszaltérium, koto) (virginál, spinett, csembaló) - ütéssel (ütőgardon, cimbalom, zongora) - széllel (eolhárfa) ...
Lásd még: Hárfa, Húros, Rezgés, Akkord, Ütőgardon
 
|