Énekeskönyvek
Az énekeskönyvek újabb kategóriát képeznek az egyházi zenében, hiszen a személy, akihez kapcsolódnak általában nem szerzője, csak összegyűjtője a benne foglalt énekeknek.
század elejétől fogva folyamatosan ellássák liturgikus énekeskönyvekkel. A Magyarországon fennmaradt első írásos zenei emlékek azonban csak a XI. század végéről, illetve a XI-XII. század fordulójáról valók. Ezeknek kottajelzései az ún.
A dallamok lehettek az énekeskönyvekben publikált dallamok variánsai, szekuláris dallamok variánsai, de előfordulnak önálló, frissen komponált dallamok is a repertoárban.
századi nyomtatott és kéziratos énekeskönyvek fenntartották dallamát halottasének formájában is, mai népénekváltozatai is ennek nyomán terjedtek el az egész nyelvterületen.
* 1930-ban Richard Münnich weimari zenetanár megalkotta a JALE szolmizációt. Ez is relatív szolmizáció, de a hangnevek a következők: JA-LE-MI-NI-RO-SU-WA. Ezekkel a hangnevekkel leginkább keletnémet kiadású énekeskönyvekben találkozhatunk.
Elsősorban a református kollégiumokban élt. (Debrecen, Sárospatak, Pápa, Kolozsvár.) A fennmaradt források, melyek a kor magyarnyelvű dalkincsét megőrizték, a diákénekeskönyvek, új. melodáriumok.
'Kulcsár-féle sárospataki melodárium' ...
századi egyházi énekeket. A szerémségi falvakban Kiss Lajos régi, 17. századi énekeskönyveket talált. Nem csoda, hogy a 16-17. századi énekkincsnek oly nagy részét sikerült még hangszalagra is vennie.[602] ...
 See also: Énekes, Dallam, Énekeskönyv, Gregorián, Himnusz
  
|
RSS
