Ellenpont (Ellenpontozat, lat. contrapunctus, ol. contrapunto, franc. contrepoint, ném. Kontrapunkt), általános értelemben, két vagy több zeneszólam egyesülését s vezetését jelenti.
Ellenpont és dialektika Az ellenpont spirituális tartalma szinte matematikai egzaktsággal tanulmányozható a gótikus ellenpont egyik első írásban fennmaradt példáján. Minden szempontból transzparens mű, nem véletlenül idézik sok helyen: ...
Ellenpontozás Scott LaFaro a korai 1960-as években egy kisebb forradalmat indított a jazz-basszusjátékban, az ellenpontozásával.
Ellenpont (kontrapunk) - "hangjegy hangjegy ellen". A 14. század óta a többszólamú európai zene kifejezésmódja. Alapvető szerkesztési elv, ennek zeneszerzői vagy (improvizatív) énekes gyakorlata és elmélete.
- ellenpontozásával, - a téma vándorlásával, - torlasztásával, - variálásával színesebbé, mozgalmasabbá tegye alkotását.
Az ellenponttan: A bachi terminológia nyomán kialakult német szóval kontrapunkt. A zenei szólamok szerkesztésének a reneszánsz végén kialakult, a barokkban kikristályosodott és tökélyre fejlesztett elmélete. Lényege, ...
Jelentése: ellenpontos. A 16. század óta egy olyan zeneszerzői technika elnevezése, melyben a szólamok egymást imitálják ("utánozzák"), tehát egyenrangúak.
Első strófája fölött ostinato figurák szólnak; második strófája ellenpontozó kíséret felett hangzik; az utolsó versszakban a dallam alatt, a basszusban végigvonuló ostinato az első ostinato módosított képlete.
A polifonikus szerkesztésen belül pedig kiemelkedő szerep jut a kontrapunkt (ellenpont) zeneszerzői technikának. Az adott szólamhoz képest a másik 'pont ellen pontot', hang ellen hangot állít a zeneszerző.
A Cool stílusban sok csapat mellőzi a zongorát, helyette ellenpontozással és a fúvósokkal megszólaltatott harmóniákkal fejezik ki az akkordmeneteket.
Az első guitarrista a dallamot kíséri, ellenpontozza. Ha van, a második guitarrista egy második szólamot alkot. A hegedű, s esetenként a cselló az alapot hozzák, teret hagyva az énekesnek, s a gitárosoknak az improvizációra.
A kánon a zenében az ellenpontozó műformák közt a legszigorúbb. Keletkezése Abban a korban keletkezett, amikor az egyházi zene egyeduralma alatt az ellenpontozó mesterséges formák túlsúlyra emelkedtek.
Ellenpontként hadd utaljak szeretett hazánk ember-, és családbarát törvényeire, amelyek védelmében főleg a nagycsaládosok, akik valóban komolyan gondolják és tesznek is magyar jövőnkért, ...
A tétel kezdete imitációs, a szólamok egymás után ugyanazzal a jellegzetes dallammal lépnek be, majd a következő szólam belépése után ellenpont mozgás következik. A belépések kvint és oktávviszonya e stílus jellemző vonása.
Ez az ősi ellenpontozott kíséret ahelyett, hogy megtörné, inkább felerősíti a líra és általában a pontoszi zene egyhangúságát, monotonitását.
Lásd még: Dallam, Hangszer, Szólam, Ritmus, Zeneszerző
 
|