Egyházi zene

Egyházi zene
(musica sacra). Az ének, a zene ugy az ó, mint az ujkor minden népénél mindig kiegészítő részét képezte az istentiszteletnek, hogy általuk a hivők hangulata, ájtatossága emelkedjék.

Egyházi zene
A kereszténység vallási szertartásokat vezetett be a gyakorlatba, s ezekhez énekes imaszövegeket kapcsolt. E dallamkincsnek két fő forrása volt:
az ókori zsidók vallási liturgikus zenéje (zsoltárok) ...

Az egyházi zene mellett tovább élt a népi zene, az urak is kedvelték a muzsikát. Nemegyszer az úrhölgyek és az urak is tudtak valamilyen hangszeren játszani.

Az egyházi zene területén is nagyot, martadandót alkotott, (misék, motetták, zsoltárok) de ezekben a művekben sem tagadhatta meg saját magát.

"német orgonatabulatúrát" gyakran használták - főként egyházi zenedaraboknál - partitúrakészítésre is.

Egyházi zeneszerző volt, de mint ilyen, a legnagyobb. Stílusának nemes egyszerűsége, kompozíciós tökélye iskolát teremtett, amelyet Palestrina-stílus néven ma is mindenütt tanítanak.

Az egyházi zene megalkotását Yared diakónusnak tulajdonítják, aki állítólag az i. sz. 6. században fektette le az alapjait. Ennek eredeti formáját aquaquamnak hívják. A ma ismert egyházi zenei formákat együttesen a mezmur szó jelöli.

Ekkorra végérvényesen szétvált a latin nyelvű nemzetközi egyházi zene és az anyanyelven megszólaló világi zene.

Képzeljük magunkat Guido barát helyzetébe: adott egy több szempontból is kiforratlan, nagyobbrészt rögzítetlen, így szájhagyomány útján fenntartott egyházi zenekavalkád, amelyben egyre nagyobb az igény a lapról olvasás módszertanának, ...

Pitoni, Giuseppe Ottavio (1657-1743)- egyházi zeneszerző, a "római iskola" jelentős mestere. Életében csak kétszólamú motettáinak gyűjteménye jelent meg. Mint a "római iskola" legtöbb késői mestere, P.

Ennek jegyében foglalkozott a zsinat a többszólamú egyházi zene kérdéseivel is. Az ülés lezárásaként egy rövid, általánosságoknál megmaradó dekrétumot adtak ki, de a vita önmagában is reformtörekvéseket szült az egyházi zene területén.

században kezdték az orgonát az egyházi zene céljaira használni, a 10. században készültek az első nagyobb, szekrény alakú orgonák. A pedálsort a 14. században alkalmazták először.

Abban a korban keletkezett, amikor az egyházi zene egyeduralma alatt az ellenpontozó mesterséges formák túlsúlyra emelkedtek.
Elméleti szabálya ...

Pedig, mitagadás, nem egy jól fizető munka volt az egyházi zenei alkalmazottak állása, elég, ha csak Bach vagy Handel küzdelmes életére gondolunk. Még a XIX.

A monochordok, harangjátékok és orgonák püthagoraszi hangolást kaptak, a gregorián egyházi zene e rendszert alkalmazta.

ének később csak a barokk korban hatott nagy mennyiségben a néphagyományra, de akkor egészen más, dúr jellegű (vagy érzelmes funkciós-moll) darabokkal, ezeket a sajátos formájú, modális rítusdalokat bízvást tekinthetjük a középkori egyházi zene ...

A modális zenében előforduló különféle hangnemeket modális hangnemeknek hívjuk. Mivel a modális zene máig is ismert példái túlnyomórészt keresztény egyházi zeneművek, ezért a modális hangnemeket szokás egyházi hangnemeknek is titulálni.

Lásd még: Hangszer, Dallam, Kereszt, Orgona, Zeneszerző