Dúr skála
A dúr skála, vagyis az ión mód mostanra már ismerős kell legyen. Ezt a hangsort a major szeptimakkordhoz kapcsoljuk.
Dúr skála
Zeneportál
A dúr skála hét hangból áll, egy oktávot bont hét részre. Lényegét nem a skálát alkotó hangok fejezik ki, hanem a közöttük lévő távolságok, a hangközök.
C-dúr skála rohamok 250-es taktusszámmal
Itt a terces-trichord építkezésű skálák (egy húrra három pengetés) technikai előnyét mutatom meg a többivel szemben. Igazi Epsoni Derbi! ...
A - C-dúr skála hatodik hangjánakbetűneve.
Agitato - Izgatottan.
Adagio - Lassú tempó ill. tétel.
A dúr skála hetedik fokát vezetőhangnak hívjuk, mivel félhanggal van csak a tonika alatt, és ezért dallamilag jól rávezet. A természetes moll skálának a hetedik foka viszont egészhang távolságra van a tonikától, ezért nem olyan erős a vezetése.
Így például a C-dúr harmonikán csak a C-dúr skála hangjai találhatók. A kromatikus harmonikán ezzel szemben a teljes kromatikus skála játszható.
Általában a C-dúr skála hangjait tartalmazza, hangterjedelme 2-3 oktáv. Mind jobbos, mind balos kivitelben elkészíthető, de a jobbos a gyakori, amelynél a mély hangú hosszú sípok jobb oldalon vannak.
- Kétsoros diatonikus egyenes ...
A jó szemű, gondolkodó diák már most észreveheti, hogy ezeket a hangokat ismeri, tudja hisz ezek a C-dúr skála hangjai. Akkor viszont a C dúr skála nem más, mint a C hang legközelebbi felharmónikusainak az egy oktávon belüli sorba rendezése. Így igaz.
Az első hegedűn megszólaló dallam bejárja az Esz-dúr skála első hat fokát, tehát csak egyet hagy ki: éppen a legnyugtalanítóbbat, a legélesebbet: a vezérhangot, a d-t.
Ezek a hangok megegyeznek a dúr skála első, harmadik és ötödik hangjával (pl. c-e-g, v. d-fisz-a). A másik pedig a moll skála első, harmadik és ötödik hangjával megegyező hármashangzat (pl. c-esz-g, v. a-c-e) moll hármast ad.
ütemben a H-félszűkített akkordra (ha már ehhez annyi skálát felsoroltam az elején), váratlanul egy C#-dúr skála kerül.
Fokozatosan növekvő értékek rendszere: fokbeosztás műszeren: a hőmérő skálája, zenei hangsor: C-dúr skála.
a C-dúr skála alaphangjához viszonyítva a 2., a d-hang neve szekund. Az oktáv fölött nona, decima, undecima és duodecima. Ezek az elnevezések a 14.-15. századi ellenponttanok óta ismertek, de előzményeit a görög zeneelmélet már leírta.
A dó alapú hangsor a dúr skála, a lá alapú a moll. A táblázat "DÚR" és "moll" rovataiban a velük egy sorban olvasható előjegyzéssel kottázandó dúr és moll hangnemek alaphangja látható.
Az összekötött két síp közül a dallamsípon levő 5 lyukon ("bolhalyukon") a dúr skála hexachord dallamot játsszák, míg a kicsit hosszabb kontrasípon a basszus bordun-hangot adják.
Később általánossá vált a dúr skála, azonban többnyire leszállított hetedik fokkal. A zengő húrok funkciója eltér a citeráétól, ezeken ugyanis különböző hangokat fognak le, amelyek a dallammal együtt akkordot alkotnak. Többnyire 1. és 5.
 See also: Skála, Dúr, Alaphang, Kvint, Hangnem
  
|
RSS
