Duda

Duda
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ugrás: navigáció, keresés ...

duda
egyike a legrégibb népies hangszereknek. Midőn történelmi népfajnál divatozott különféle elnevezések alatt, de keletkezésének helye s feltalálója ismeretlen.

A duda és a komolyzene
A barokk zenében, elsősorban Franciaországban születtek átiratok, szólamok, zeneművek dudára, annak korabeli kifinomult változatára, a musette de courra.

duda
A citera az egyik legelterjedtebb népi hangszerünk. Így volt ez régen és ma egyaránt.

Duda
Magyarországon a 15. század óta ismert kromatikus hangsorú kecske-, birka-, ördög- illetve emberfej formájú figurális díszítésű hangszer.

duda ~ hangkészlete 48, 158, 159, 161, 306, ~ részei, elnevezések 159, ~ fajtái 159, ~ + történelmi múlt 159, ~ + alkalmazás 159, 160, ~-zene 160, 161, (ritmusa) 163, ~-aprája 161-163, ~ utánzás 29, 161, 306, + román hegedűdarabok 163 ...

A duda
A duda elsősorban a pásztorok hangszere. Ezért Magyarországon legelterjedtebb a Dunántúlon, Felső Magyarországon és Erdélyben volt.

A duda (gajd) Ázsia szívéből importált ősrégi fúvós hangszer. Neve a török düdük- duduk- dudakból (=ajak) származik, a gajd elnevezés viszont arab eredetű.

Sackpipa-duda. Licensz: I99jonma
A svéd népzene revival mozgalma tágabb értelemben véve több lépcsőben zajlott. A 19-20. század fordulóján a hegedű (mint népi hangszer) sorsa megpecsételődni látszott.

A magyar duda
Állatbőr tömlővel fújtatott háromsípos fúvóshangszer. Pásztorok és egyéb magányos farkasok társa. Leghosszabb sípja a burdon vagy bordon síp. Egy mély "A" hangot ad végig a tonalitást és azzal a hangnemet meghatározva.

A duda hadi hangszer volt, pásztorok elmaradhatatlan zeneszerszáma, de templomokban, keresztelőkön, lakodalmakon is szólt a duda. Ataisz, illetve Ordosz emlékei közt is megvan, Európának mi adtuk át.

Ebbe a típusba tartozik a magyar duda is. Bulgária egész területén Makedóniában és Szerbia délibb vidékein a kéthangú terjedt el, kisebb formai és hangmagasságbeli eltérésekkel: A rodopei duda kb. egy kvarttal, vagy kvinttel mélyebb.

Nyelvsípos népi hangszer a duda, régi magyar neve tömlősíp. Ősi hangszere a magyarnak. Használták a betlehemesek, karácsonykor a dudás pásztoroknak is szerepük volt az éjféli misén.

A nyelvújítás előtti zenei szavaink nem alkottak még szaknyelvet, főként hangszernevekre szorítkoztak (bőgő, tárogató, citera, duda, síp). Károli bibliafordítása már említ néhány hangszert: "zengő ércz, pengő czimbalom" (Újtestamentum, I. Kor. 13. I.

Minden nép zenéjében fontos szerephez jut. Az énekhanghoz hasonlóan intenzíven közvetíti egy-egy nép zenéjének intonációs és egyéb sajátosságait. Ezért különösen alkalmas más hangszerek vagy hangok imitálásra (ének, duda).

Népies karakterű zene, az egész zenekar a duda sajátos hangzását utánozza.

A rezgő nyelvvel ellátott instrumentumok megszólaltatása úgy történik, hogy a játékos egy, vagy két vékonyra vágott nádlapocskát (nádnyelv) hoz rezgésbe a befúvás által (duda, oboa, angolkürt, fagott, klarinét, tárogató, szaxofon).

A román duda(paie) báránybőrből készül. A déli változata megegyezik a bolgár dudával. Két síp van rajta: egy hatlyukú játéksíp és egy kontrasíp. Időnként a kontrasípot nem használják. Az erdélyben használt forma kecskebőrből való, két kontrasíppal.

Jellegzetes régi magyar hangszerek a duda, a töröksíp, a hatlyukú furulya, a tilinkó és az árpád-kori kettőssíp - ezek leginkább népzenénkben és népzenei rokonságot mutató zenéinkben élnek tovább.

Lásd még: Hangszer, Dallam, Hangmagasság, Oktáv, Ritmus