| |
Dodekafónia
Hangnem nélküli zenei szerkesztésmód, amely az oktáv tizenkét félhangjának tetszés szerinti rendben való használatát megengedi.
Zenei szakszó a görög dodeka (tizenkettő) és phóné (hang) elemekből.
század pedig már nagyobbrészt az ünnepelt tizenkétfokúság, a dodekafónia, később a teljes atonalitás jegyében telik. Ez valójában a válság zenéje. Egy-két elszigetelt zsenit kivéve (Bernstein, Sosztakovics, Prokofjev), nincs komolyzene a 20.
Dallapiccola, Luigi (1904-1975) - A dodekafónia jelentős olasz képviselője. Stílusa emellett dallamos, hangszínekben gazdag, kifejező. Nem nélkülözi a tonalitás elvét sem. Írt szinpadi, szimfonikus és kamaraműveket, dalokat, számos kórust.
2.) Az expresszionizmus, a dodekafónia (12 fokúság) 153
Az új bécsi iskola képviselői 155
3.) A neoklasszicizmus vagy újklasszicizmus 159 ...
A hangnem egyrészt korokhoz és kultúrákhoz kötött jelenség, másrészt a modern 'nyugati' zenében is fontos szerephez jut a hangnem-nélküli, sőt a hangnemek megkötöttségét tudatosan kerülő zene. Atonális zene, tizenkétfokúság, (dodekafónia), ...
A teljesen új fogalmaknak - talán, hogy ezzel is legitimálják őket, tekintélyt kölcsönözzenek nekik - az elemzők gyakran alakítottak ki latin-görög nevet (dodekafónia 'tizenkéthangúság', atonalitás 'hangnemnélküliség').
 See also: Dallam, Hegedű, Zeneszerző, Énekes, Zongora
  
|
RSS
