Diatónia

Diatónia
A dúr és moll hangnemeket magába foglaló hétfokú zenei rendszer.
Görög zenei szakszó a dia- (át) és tonosz (feszülés, húr, zenei hang) elemekből. tónus.

diatonikus, diatónia
A szekundok egyenrangúságán alapuló hangrendszer; jellegzetes hangzást ad már négyhangos ("tetrachord") keretben is; a régi európai zene többnyire kvint vagy szext ambitusban használta ("pentachord", "hexachord" dallamok); ...

Az írásos anyagok általában egyetlen zenei frázist rögzítenek, a diatónia negyedik foka nélkül, egy oktávon keresztül a legtöbbször a hatodik fokot és a nagytercet beépítve ereszkednek.

Érintői kromatikusak, a régebbi darabok sajátja a diatónia. A környező népek mindegyikénél megtalálható.
Meglehetősen ritka hangszernek számít a citera a moldvai magyarok körében. Elképzelhető, hogy Erdélyből került hozzájuk.

Az áttekintésből annyi mindenképpen kiderül, hogy van az európai népeknek egy elemi dallamstílusa, amelynek közös sajátsága egy rendkívül szűk terjedelmű diatónia parlando vagy egyszerű giusto ritmusban (mindkét esetben inkább szillabikusan); ...

A püthagoraszi hangolás esetén hangjai 7 tiszta kvintből álló összefüggő láncot alkotnak: Fa-Do-Szo-Re-La-Mi-Ti (diatónia algebrája). A zarlinói vagy tiszta hangolás esetén a skála hangközei a természetes felhangsor egyes hangközeinek felelnek meg.

diatonikus ~ recitáló dallam 29, ~ dalok, stílusok 46, ~ fordulatok pentaton dalokban (fríg hatás) 55, ~ skála + citera 163, ~ parlando 12-esek + kadencia-sor 230, (diatónia) siratónál és kötött daloknál 262, ~ sirató stílus + tetraton stílus 262, ...

a 12 félhang) és ezek valójában skálává is rendezhetők (ez a kromatikus skála), ám a zenéhez ez még nem elégséges, hiszen a konkrét zene csakis (a 12 félhangból származtatott) öt-, és hétfokú skálákból vezethető le (pentatónia és diatónia).

Lásd még: Dúr, Kvint, Diatonikus, Hangrendszer, Hangnem