Daljáték

Daljáték
(eszt.), a vígjáték faja, amennyiben egy vig gunyoros tárgyu jelenetet v. történetkét megfelelő dalok kiséretében ad elő. A vig dalműtől, de sőt még az operettetől is abban különbözik, hogy a D.

dalmű, daljáték, énekes színjáték; a szó forrása az olasz "opera in musica" kifejezés mely zeneművet jelent.
A 17. század elején kibontakozó operamozgalom ihletője és programja az antik görög tragédia felelevenítése volt.

A 'Tiszán innen, Dunán túl' dallama Kodály 'Háry János' daljátéka révén, és számtalan népszerűsítő füzet, iskolai példatár nyomán ma már szinte a régi népdal jelképévé vált. Eredete viszont egy széles körben ismert, eléggé bonyolult formájú műdal.

A Háry János daljáték 4 kalandban, élő-és utójátékkal. Az alapötletet Garay János 1843-ban írt elbeszélő költeménye, "Az obsitos" adta.

Kodály Zoltán (1882-1967) "Háry János" című daljátéka meghatározó élmény volt zenei fejlődésemben.

daljáték
Kodály Zoltán: Kállai kettős (benne: 2 cimbalom)
Igor Sztravinszkij: Rag-Time, Walzer és Polka
Bartók Béla: I. rapszódia (zenekari változat) - bem. 1929.
Pierre Boulez: Répons (1980-84)
Allaga Géza (1841. március 25. Óbecse - 1913.

Keletkezésének idején Németországban már jól ismert műfaj volt a Singspiel, a daljáték.

Bécsben tehát pezsgő zenei élet uralkodott, s a különböző színházi előadások (opera, balett, daljáték), ünnepélyek, álarcosbálok, tűzijátékok, kirándulások, nyári éjszakai szerenádok
mind-mind megannyi alkalmai voltak a muzsikálásnak.

Koronként változik a zeneszámok jellege: a XIX század első felében többnyire indulók, operák zenéjét írják át hengerekre, majd a könnyebb zenei műfajok (daljátékok, operettek) megjelenésével hamar igazi szórakoztató zenévé válik az utcai gépi zene.

Lásd még: Hangszer, Opera, Zeneszerző, Énekes, Stílus