| |
Da capo
ol. zenei műszó (röv. d. c. v. D. C.) a. m. kezdettől, a zeneirásban azt jelzi, hogy valamely zenedarab kezdetét ismételni kell, és pedig odáig, ahol a Fine (vége) szó áll; néha különben Fine helyett nyugvó jelet [ÁBRA] használnak.
da capo (D. C.) - a kezdettől. Utasítás a darabrész ismétlésére.
da capo al fine - ismétlés a darab elejétől a végéig, illetve a Fine szóig
dal segno (D. S.) - a jeltől. Utasítás a darabrész ismétlésére ettől a jeltől: ...
Da capo ária
-
A 17-18. század szokásos áriatípusa. Három szakaszos felépítésű, melyben a harmadik az elsőnek visszatérése.
- Da Capo (előlről)
Ahol ki van írva, hogy "D. C. al fine", onnan vissza kell ugrani a kotta elejére, majd ahol ki van írva a "fine", ott kell befejezni.
- Dal Segno (a jeltől) ...
Ezek kiterjednek a legkülönbözőbb területekre: dinamika, tempó, karakter, játékmód, hangszerelés, forma (da capo, attacca, cadenza). Német nemigen fordul elő, de néhány utasításnak a francia neve terjedt el.
15. Graham, Ronnie : The Da Capo guide to contemporary African music. New York. 1988. Da Capo Press.
16. Graham, Ronnie : The world of African music. London. 1992. Pluto Press.
Ária típusai közül a 'da capo'-s forma a legjellemzőbb, leggyakoribb. Operái nem hozták meg számára a várt sikert, Londonban igen erős vetélytársakkal találkozott. (Bononcini, Porpora, Hasse).
Áriákban gyakran csak virtuóz díszítésként jelentkezik, ekkor koloratúrának hívjuk. A barokk da capo ária-formában a főrész visszatérése előtt található, egyfajta előkészítésként.
 Lásd még: Hangszer, Zenemű, Dallam, Szólam, Ritmus
  
|
RSS
