Csángók

Csángók
a. m. vándorok, a Bukovinában és Romániában letelepedett magyarok elnevezése. Magyarországon csak a hétfalusiakat, Brassó vármegyében, nevezik C.-nak. A moldvai és havasalföldi telepek részben igen régi korra mennek vissza.

csángók Ĺ˝ moldvai ~, Ĺ˝ gyimesi ~
csárdás 101, 102
cseremisz dalok ~ + szo-pentatónia 52, ~ + intonáció (semleges terc) 58, ~ + záróhangok 67, ~ + tonális válasz 70, ~ + egymagúság 106, ~ + csuvas ötfokú-kvintváltó dalok 262, ...

Csángók
Magának a "csángó" szónak a jelentése máig nem tisztázott, vannak, akik annak "kóborló", "vándorló", "csámborgó" jelentését vallják, mások a "csonk" eredetet magyarázzák.

A moldvai csángóknál használatos. Egy dézsaszerű, feneketlen edényre szőrtelenített juhbőrt feszítenek, amelybe lószőrt fűznek. Ezt a lószőrt húzogatva a hangszer bikát utánzó, mély, búgó hangot ad.

A gyimesi csángók zenekara két hangszerből áll: a hegedűből és a kísérő ütőgardonból. Ez a cselló formájára emlékeztető , egy darab fából teknőszerűen kivájt hangszert valójában ütős hangszerként használják.

A brassói szászok jobbágyaként , a barcasági csángók sorra elveszítették a régi ősi hangszereiket, táncaikat, zenetudásukat.

hosszú nyakú és rövid nyakú lantok családja - az európai lantfélék a rövid nyakúakból fejlődhettek tovább, de például a mai moldvai csángók kobzája igen archaikus keleti jellegeket őriz, ...

A koboz szó ősi török eredetű; névváltozásai sokféle hangszert jelölnek, így a moldvai csángók kobzáját, a kazakok kobizát, a kirgizek komuzát vagy akár az oszmán törökök kopuzát vagy kobuzát. A kobozt Anonymus is említi a Gesta 46-ik fejezetében.

A moldvai csángók használták már csak az elmúlt évszázadban, de a magyar táncházmozgalom fejlődésével ismét felfedezték a népzenészek, az énekesek és a néptáncosok.

A tilinkót Bartók megtalálta a marostordai székelyeknél, ma már csak a moldvai csángók és a románok használják. A hangszer rokonai előfordulnak Ázsiában és Afrikában is.

Magyar hangszerként Orbán Balázs írja le először egyértelműen a hétfalusi csángók táncmulatságairól szóló leírásában (ORBÁN Balázs: A Székelyföld leírása, Pest 1873): " a kobza egy guitareszerű hangszer, melynek öt bordája, ...

Nagyon kedvelt viszont a moldvai csángók körében. Kedvelt hangszerpárosítás: koboz+hegedű. A koboz kísérőhangszer, de szólódallamokat is játszanak rajta Olteniában, Munteniában és Dobrogeában. A kobzos kísérődallamokat ma cimbalmon játsszák.

A tilinkó magyar népi hangszer[GK7] , de rokonai mai napig fellelhetők Ázsiában, és Afrikában. Bartók Béla megtalálta a maros tordai székelyeknél, ma a moldvai csángók, és a románok használják.

Különleges (moll terces, bővített kvartos) hangsora miatt balkáni népek között is közkedvelt furulyaféle, használatos a román népzenében is. A magyar népzenében leginkább a moldvai csángók használják.

Lásd még: Hangszer, Ritmus, Dallam, Hangmagasság, Népdal