| |
A zongora két őse az 1500-as évek idején a pár arasznyi szélességű és hosszúságú Clavichord és Clavicymbalum billentyűs hangszerek voltak ugyan, de ezek a billentyűk nem kalapácsot mozgattak, hanem halcsontot, madártollat, töviskét, vesszőcskét; ...
A legkorábbi billentyűs hangszerek az orgona, a clavichord és a csembaló. Ők voltak azok, akik mélyen be tudták fúrni magukat a köztudatba, ellentétben a viola organistával, a vonós zongorával és tangens zongorával.
A clavichord kis fémnyelvek, majd a clavicembalo hegyes tollszárak által pengette meg a húrokat. Valószínűleg egy bizonyos pantalon nevű az első hangszer, ahol kalapács ütötte meg a húrt, mindenesetre felülről lefelé.
A 18. században a billentyűs hangszerek általános elnevezése, mely bármelyik billentyűs hangszert jelenthette. A század második felében többnyire clavichordot értettek alatta. kontrapunktikus ...
Az évszázadokkal ezelőtti zongora egészen másképp nézett ki, sőt nem is így hívták (clavichord, csembaló, spinét, stb.), ám ezek a hangszerek zenei jellegük szerint hasonlóak voltak a mai zongorához.
Lásd még: Zongora, Hangszer, Billentyűs, Húros, Húros hangszer
 
|