Citera
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ugrás: navigáció, keresés ...
Citera
Húros pengető hangszer. Származékai: citerás, citerázik.
A latin cithara (négyhúrú lant) származéka, ennek forrása a görög kithara. Ugyanerről a tőről való a gitár is.
Citera
egy kis, 1/2 méter hosszu és 1/4 méter széles, húros hangszer, húrjainak száma 43-42, melyek egy sík hangszekrény fölé vannak feszítve, ezek közül 5 darab, az úgynevezett fogó húrok, a következően vannak hangolva: ...
Citera
Fából készült hangszekrénye lapos, hasábos alakú, ami a kifeszített húrok hosszának megfelelően a fejrésznél fokozatosan rövidül. A fejrészben a hangolást lehetővé tevő csavarokkal rögzítik a húrokat.
A citera az egyik legelterjedtebb népi hangszerünk. Így volt ez régen és ma egyaránt. Régen a viszonylag egyszerű elkészítése tette lehetővé országos elterjedését, valamint az a tény, hogy a falusi közösségek zenei igényének meg tudott felelni.
Citera
A 17-18. századi Európában a foleg német nyelvterületen ismert hangszer a múlt században jutott el Magyarországra, és vált az egyik legismertebb legnépszerubb népi hangszerré az ország egész területén.
A citera rokona a cimbalom. Perzsiában, a 13. század közepe táján keletkezett. Magyarországra a 16. században került. Főleg tánczenének hangszere, leggyakrabban klarinéttel és hegedűvel együtt.
A citera
A legelterjedtebb népi hangszer.
Diatónikus és kromatikus fajtája van. Bal szélén futnak végig a kótahúrok (v. dallamhúrok).
Citera
Jellegzetes magyar népi hangszer dallam- és kísérőhúrokkal, más néven vendéghúrokkal. A kísérőhúrok hangolására jellemző az alap mellett megszólaló kvint, valamint ezek különböző oktávjai.
Citera
A legismertebb magyar pengetős hangszer. Régebben szinte mindenki játszott rajta. Kb 15-20 húrjából nagyjából 5 dallamjátszó húrja van. A többit zengőhúrnak mondjuk, amelyek megadják az alaphangot és a ritmikát.
A citera ősi magyar hangszer, időben Kr.e 19500-ban az ataiszi kulturáig visszanyulnak a gyökerei. A kifeszített íj mint hangszer , a lószőrt is felhasználta a hangok varázsolására, majd egy lapos fára feszítve a húrokat, rátalálunk az ősi citerára.
A citera inkább otthoni, magának való muzsikálásra alkalmas. Mégis tudunk citerabálokról, ahol az előbbi dudás lenéző nyilatkozata ellenére bizony táncoltak is rá. Persze csak akkor, ha erősebb hangszer nem volt kéznél.
Hárfacitera és autoharp - Harp-zither and autoharp 46
Billentyűs gitár - Keyed guitar 50
Vonós zongora, Sostenente-Piano és Piano Quatuor - Bowed piano 52 ...
A citerajátékról (MEK fejléc, ASCII szöveg) ZENE.ZIP -- PKZIP, WinWord 6.0, ASCII Latin 2 ...
Jatag: citera, a koreai hárfával és a japán kotóval rokonságot mutató, női hangszer. A hangszer őshazája után Délkelet-Ázsiában (talán Vietnamban) nyomozhatjuk sikeresen (KÉP ÉS HANG: KHARAGANA 1993).
Zenetár: kobzoscitera
Leírás: A koboztól (l. o. ) abban különbözik, hogy érchúrjait vízszintes helyzetben, tehát citeraszerűen, pengették.
Említésre érdemes pengetős hangszer még a citera, melynek középkori ősei között a pszaltérium- és a lapos hátú gitárfélék egyaránt ott kellett, hogy legyenek.
Fosztókat, dohánysimítókat, lekvár főzéseket átdaloltak egy szál citera vagy szájharmonika kíséretében, mint például Szőlősgyulán.
A vastag merev karok és a citerafélékre jellemző hangolószögek meglehet hogy nem korhűek, viszont ettől jobban tartja a hangszer a hangolást, vagyis a gyakorlatban használhatóbb.
Ilyen például a citera, cimbalom, zongora. Náluk bonyolultabb az, amelynél a húrok egy nyak, vagy a hangszer nyúlványa fölé feszülnek, és játszani úgy lehet rajtuk, hogy hosszukat szabályozzuk. De erről még később beszélünk.
A nyelvújítás előtti zenei szavaink nem alkottak még szaknyelvet, főként hangszernevekre szorítkoztak (bőgő, tárogató, citera, duda, síp). Károli bibliafordítása már említ néhány hangszert: "zengő ércz, pengő czimbalom" (Újtestamentum, I. Kor. 13. I.
A kanoon keleti citera, a hárfa és a zongora elődje. Hangja különös vibrálással tölti meg a levegőt. A derbuka a legfontosabb ritmushangszer a népzenében és a klasszikus keleti zenében egyaránt.
(Psaltérium: ősi húros hangszer, a citera és hárfa őse.) Az iszlám hódítása után az arab zenére is befolyást gyakorolt a környező nagy kultúrájú népek (szírek, perzsák, egyiptomiak) zenéje, ezért önálló notációjuk sem alakulhatott ki hosszú ideig.
 See also: Hangszer, Dallam, Húros, Gitár, Ritmus
  
|
RSS
