| |
Chanson (franc. ejtsd: sánszon) a. m. ének, dal, a specifikus francia dal.
1925 Chansons populaires du Val-de-Loire (Orléans-Blois-Tours) et des pays avoisinants. Paris C. Nagy Béla 1946 Egy osztják dallam magyar változata. Énekszó, XIV. szept. 6-8.
Némely Woonsocket közösséghez tartozó énekes funkció és témák szerint osztályozta a dalokat: chansons d'amour 'szerelmes dalok', cantiques 'vallásos dalok', berceuses 'altatók', chansons Ă boire 'kocsmadalok, ivó dalok', ...
Legfontosabb műfajai: misekompozíciók, motetták, francia chansonok. Misé közül az idősebb kori alkotásai a jelentősek, bár van egy közismert fiatalkori miséje, mely az előbbiekben említett 'L’homme arem' chansonra íródott (chanson = mise).
Ez utóbbit a francia chanson, vaudeville (voix de ville 'a város hangja'), az olasz frottola ('tréfás dal, füllentés'), villanella (villano 'paraszt'), a spanyol villancico (villano 'paraszt'), a német Lied ('dal') és az angol aire képviseli.
Francia költő és zeneszerző, Anjou Károly kíséretéhez tartozott. Ragadványneve, a Púpos. Sok fennmaradt műve van: chansonok, háromszólamú motetták. Ő az első francia daljáték szerzője is mely a komikus opera előfutára. Ízelítő művéből: ...
Alkalmazták frottolára, villanellára, satöbbi A 16-17. században - kezdetben francia chansonok, majd canzonák átirataként - önálló hangszeres formát is jelent (canzone da solar). A 18-19. sz. óta egyszerű, hangszerkíséretes lírai dal.
Lásd még: Hangszer, Ritmus, Dallam, Muzsika, Opera
 
|