Bongó

A bongóhoz hasonlóan ezek is párosával vannak összekapcsolva. Hengeres kávái azonban mindig fémből készülnek. Az összekapcsolt dobok magassága mindig azonos, körülbelül tizenhat cm. Átmérőjük alig különbözik: harminchárom és harminchat cm.

Zenetár: bongó
Leírás: Afrikábol származó ütős hangszer, amelyet a néger rabszolgák vittek magukkal Dél-Amerikába és a Karib-tenger szigetvilágába. A bongó két egymáshoz rögzített hengerdobokból áll. Ezek a dobok csak felül bőrözöttek, kb.

Az együttesben gyakran szerepel bongó, nagybőgő, illetve még egy cuatro. A seisnek két fajtája van - egy lassabb és egy könnyen táncolható, gyorsabb. Utóbbit zapateado névvel is illetik (zapato: 'cipő') a tánc jellegzetes lábtechnikája miatt.

Száját és vállát veregetve búgó-bongó hangokat ad. A bongás a száj tenyérrel való betakarásának az arányától függ. Így meglepően sokféle hangot lehet ebből a hétköznapi használati tárgyból előcsalni. Leginkább cigányok használják saját zenéjükben.

A BONGÓ egymembrános kis dob, mindenkor párosával használják. A hangszert a két térd között tartják és ujjakkal játszanak rajta. Hangja száraz, kissé "fás".

a katonai s általában a teljes zenekaroknál használni szokott ama csengő-bongó, lapos tányérokhoz hasonló s réz- és cinkvegyülékből készült kerek alaku lemezek, melyek hol magukban, hol a nagy és kis dobokkal együttesen arra szolgálnak, ...

Lásd még: Hangszer, Tánczene, Dobok, Ütős, Ritmus