Bőgő

bőgő
l. Nagybőgő. - B. a tölgyfahajók elején magasan kiálló, leginkább csigaalaku vagy kunkorodott (bög, gomb forma) vége a hajóorrnak, mintegy diszítése az orrbókonynak. Az ilyennel biró hajót a hajós nép bögős hajónak nevezi.

bőgő 167
bőségvarázslás 325 Ĺ˝ regölés, Ĺ˝ talalaj-vasárnap
bővülés szöveg~ + jaj-nóta 140, szöveg~ ismétléssel, szervetlen szótagokkal 140, Ĺ˝ jaj-nóta ...

Bőgő
Vonós bandákban már régóta jelen van. A városi és a klasszikus kamarazenei világban a hangzás teljessé tételének fontos eszköze.

Hegedű-brácsa-bőgő
Megegyeznek klasszikus értelemben vett társaikkal. A népi gyakorlatban ritkán készítenek ilyet maguk.

Kevéssé elterjedt. Bőgő helyett, vagy mellette használják például Széken. Manapság a hagyományok mellett a méretgazdaságosság és a menettánc nehézségei adnak okot a kisebb cselló használatára a népzenészek körében.

- DELI Piroska ének, kaval, bőgő, brácstambura, baglama, csörgő / vocals, caval, double bass, tambura-viola, baglama, tambourine
- MAG Tünde furulya, ének, kaval / shepherd's pipe, vocals, caval ...

A négy tagú együttes hangszerei két hegedű, egy bőgő és egy cimbalom. A két hegedűs közül a "PRÍMÁS" dallamot, a "KONTRÁS" kíséretet játszik. Újabban a kontrás szerepét a "BRÁCSÁS" tölti be. Kísérőhangszer a cimbalom, bőgőé a basszus.

Gyakorlásnál hasznos lehet, ha egy ritmusszekcióval játszol együtt (zongora, bőgő, dob), de ez nem minden esetben működik. Jamey Aebersold készített egy "játszd-velünk" sorozatot e célból.

vonósok: hegedű 1-2, brácsa, cselló, bőgő.
Mindegyik vonós-szólam többszemélyes, kisebb zenekarokban a bőgő kivételével. A bőgő többnyire nem önálló szólamot játszik, hanem a cselló szólamát duplázza egy oktávval lejjebb.

Basszushangszer (gamba, cselló, bőgő vagy ritkábban akár fagott) és csembaló vagy orgona által játszott, akkordikus szólamerősítés, ...

Három húrjának neve: "prím" , "recsegő" és "bőgő". Fő részei: test (dob), kulcsszekrény és kottaház. A forgatás jobb kézzel a hangszer testének jobb oldalán elhelyezett karral történik. A kereket ugyanúgy gyantázni kell, mint a hegedű vonóját.

A szó ugyanis az olasz violoncello (gordonka) két utolsó szótagja, amelyet egy összetett szó második tagjának éreztek, és így választottak le. Valójában az olasz szó a viola (nagyobb hegedűféle hangszer) nagyító képzős violone (bőgő) alakjából az ...

A nyelvújítás előtti zenei szavaink nem alkottak még szaknyelvet, főként hangszernevekre szorítkoztak (bőgő, tárogató, citera, duda, síp). Károli bibliafordítása már említ néhány hangszert: "zengő ércz, pengő czimbalom" (Újtestamentum, I. Kor. 13. I.

- Kísérő hangszerek: Bőgő kizárólag vonóval, brácsa, harmonika, cimbalom vissza ...

: doromb, kanásztülök, furulya, duda, citera, tekerőlant (nyenyere v. körhegedű) később divatba jöttek a mesterek által, v. gyárilag készített hangszerek. Pl: hegedű, klarinét, tárogató, cimbalom, bőgő stb.

Lásd még: Hangszer, Vonós, Hegedű, Dallam, Ritmus