| |
Baritonkürt
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából.
Ugrás: navigáció, keresés ...
bariton
(olasz. Baritono), a férfi hangfajok legszebbike, mely a basszus méltóságát s erejét a tenor fényével egyesíti, tehát középhelyet foglal el e két hangfaj közt. A B.
bariton
Középmély férfi énekhang: baritonista, egy régebbi, csellószerű húros hangszer neve.
Bariton - Középmagas férfi hangfekvés.
Basszus - (1) A legmélyebb férfiszólam. (2) A mű legmélyebb szólama. (3) Hangszercsalád legmélyebb tagja.
C - C-dúr skála első hangjának betűneve.
- Bariton: Középfekvésű férfihang, terjedelme többnyire A-el, gl, olykor G-e1,g1. Szólisták körében megkülönböztetnek hős és lírai baritont, basszbaritont.
Eufónium és baritonkürt
Az eufónium és a baritonkürt fogalma sokszor összekeveredik egymással.
A három leghasználatosabb szaxofon az alt, a tenor és a bariton. A szopranino úgyszólván soha, a szoprán és a basszus ritkán, a kontrabasszus pedig szintúgy majdnem soha nem szerepel.
Az egyes hangfajokat (basszus, bariton, tenor, kontratenor, alt, mezzoszoprán, szoprán, koloratúra) elsősorban a hangszalagok tulajdonságai határozzák meg.
A század folyamán magasabb hangfekvésű (bariton, tenor) változatokat is készítettek. Két alapforma ismert. Az egyik az ölben tartható változat, a másik a katonazenekarok számára készített vállon hordozható, úgynevezett helikon forma.
(Hány énekszólam van, melyik milyen - szoprán, mezzoszoprán, alt, tenor, bariton vagy basszus - illetve milyen hangszerek szólnak?) Ismerjük fel az esetleges visszatéréseket (ismétlések, Da Capo-s formák, többstrófás szerkezetek, stb.).
 Lásd még: Hangszer, Tenor, Fúvós, Hangolás, Oktáv
|
