alaphang
1. Az a legmélyebb hang, mely az összetett hangnak mintegy a töve. Ugyanis a legtöbb hang a hangforrásnak kisebb-nagyobb számu egyszerü rezgéséből van összetéve, melyek különbözö sebességgel és erővel, de egyidejüleg mennek végbe.
Alaphang - A tercekből épülő hagyományos akkordok alaphelyzetben legmélyebb hangja.
Allegro - Vidáman, gyorsan.
Alt - A női és gyermek énekhang mély fekvése.
Alaphangulata a csárdás - hol hetyke, hol búsongó - magyaros világa. A második tétel személyes hangú vallomás, amelyben a szenvedély heves kitörései természeti képekkel, pásztori hangulatokkal váltakoznak.
Alaphangja tetszőleges hang lehet.
Jellege a dúr harmóniától való eltérést fejezi ki, lássunk néhány példát: ...
Az alaphangot és felharmonikusait részhangoknak is nevezzük, a részhangok összessége alkotja a HANG-ot.
Minden alaphanghoz (finális, a gregorián dallamok utolsó, befejező hangja) azonban két tónus tartozik, egy autentikus és egy plagális.
Főtéma alaphang-nemben
Átvezetés
Melléktéma + zárótéma +1 hangnemben, vagy párhuzamos dúr-moll hangnemben ...
Egy alaphangot adó csőszerű fúvós hangszer. Származékai: sípos, sípol.
A sí1 ige rokonságába tartozó hangutánzó szó, p eleme talán mozzanatos igeképző (mint az állapodik, ülepedik szavakban), s a síp a sípol igéből való elvonás.
Az alsó, alaphang fölötti sávot használja ki néhány nagyon ősi, moldvai és gyimesi dallam (0143-0146), továbbá sok szokás-dallam és más, alkalomhoz nem kötődő dal is, amely mind lényegében belül marad a pentachord terjedelmen (0199, 0200, 0202, 0203, ...
alaphang - terc - kvint. Ez a hármashangzat, ami szigorú belső szabály szerint épül fel. Ám ha e szigorú szabály egyszer igaz, akkor minden hangnál igaz kell legyen. A skála bármely hangjától nézve az 1.-3.-5.- össze kell, hogy tartozzon.
Amikor a furulya alaphangját szólaltatjuk meg, akkor a teljes cső méretét használjuk. Amikor sorban nyitjuk fel a hanglyukakat, akkor a furulyában található légoszlop egyre rövidül, így magasabb hangot produkál.
A szóló 1. ütemében alaphangon indulunk, majd a D-dúr alatt C és D hangok szólalnak meg, azaz a D-dúr itt szeptim jelleget kap a C hang miatt.
hangnem - olyan alaphangsor, amelyre bizonyos zenei szabályok építhetőek.
Ezek a szabályok határozzák meg voltaképp magát a zenét. Pl. C-dúr, A-moll.
hangnevek - a zenei hangok elnevezései.
V: Ezek azt fejezik ki, hogy milyen hangnemben játszol az adott harmonikán, pontosabban, mi a hangnem alaphangja. Ha az alaphang az, amire a harmonika hangolva van (tehát például C-dúr a C harmonikán), akkor az az 1. pozició, egyenes fekvés.
sípjai rendszerint alaphangokon szólalnak meg. Cavaillé-Col francia O. -készítő gyártott először átfúvó (überblasend) sípokat, melyek 2. és 3. felsőhangjaikat intonálják. Ilyen átfúvó síprendszert találunk a flauto traverso-nál.
(A kísérethez használt hangszer, az orgonán való játék többszólamúvá fejlődése nem választható szét ettől a folyamattól, innen ered a későbbiekben a technika elnevezése.) Megjelentek a párhuzamosan vonuló, illetve a hosszan tartott alaphangok fölött ...
Ott tartottunk, hogy a dallam szólama mellett megjelent egy másik szólam, az alaphangon hallható ritmuskíséret. Később megjelentek olyan hangszerek, amelyeken a dallam mellett mindig szól az a bizonyos alaphang. Ilyen például a duda vagy a tekerőlant.
A harang két alaphangjának hangközét az öntés és a hangolás során választották ki, a kettő között többnyire kis vagy nagy tercnyi eltérés van. A harang külső jegyei szoros összefüggésben vannak hangjának színével és teljesítményével.
A menzúra meghatároz egy alaphangot. Amennyiben a csőhossz nem változik, a fizika törvényeinek megfelelően csak ez a hang, vagy ennek korlátozott számú részhangjai szólaltathatóak meg a hangszeren.
A kéthangú dudákon egy dallamsíp és egy bordó- (az alaphangnál általában két oktávval mélyebb, állandóan szóló) síp van. Ezek két külön sípszárban vannak. (Elvétve akad olyan is, amelyen a bordó hiányzik, csupán egyetlen dallamsíp van.
Egészen pontosan : megkeressűk a hangszer alaphangjának oktávját, majd ennek kvintjét és az azt követő felhangot, az alaphang második oktávját. (Ezeket mind a hangszercső nyitott állapotában tudjuk megszólaltatni.)
Az alaphang 2.
Az alaphangra épített akkord egy moll szeptim, a második fokra épített akkord egy félszűkített szeptim. A mollban például Am7 és Bm7b5. Az ötödik fokra épített akkord egy moll akkord, a példánkban Em7.
A latin jazz stílusok többsége egy egyszerű pattern-t használ, az alaphang és a kvint váltogatásával.
Ha egy adott hangnemben játszható minél tisztább hármashangzatok igénye felől közelítjük meg a kérdést (ami a 17. században már funkciós harmóniákat alkalmazó zeneirodalom oldaláról valós igény), akkor rakjunk össze egy skálát egy alaphangra és annak ...
A középkori zeneelméletben az alaphang és az ambitus (hangterjedelem) által meghatározott hangnem. A középkori elmélet 8 tónust ismer, mely a görögből származtatott négy modális hangsoron alapszik: dór, fríg, líd, mixolíd (ré-, mi-, fá-, szó-sorok).
Ez a hang a skála alaphangja. Persze vannak olyan dallamok is, amelyek nem az alaphangon végződnek, de ilyenkor a hallgatónak hiányérzete támad és gondolatban odaképzel még egy hangot. A korábban felsorolt bármelyik hang lehet a skála alapja.
egyben alaphangjához.
Szerkezete: 1, 1/2, 1, 1, 1/2, 1és1/2, 1/2.
Ebben a moll szerkezetben az utolsó előtti hangköz 1és1/2, (másfél). Tehát a 7. hang fel-
emelése megnövelte a 6. és 7. hang közötti távolságot. A másfél hangköz pedig nem ...
Kezdtek kialakulni a később meghatározó fontosságú hangnemi vonások, az alaphang és a dallami főhang viszonya, nevük azonban ekkor még más volt: finalis és tenor.
Feltűnő, hogy a húros és fúvós hangszer mellett a harmadik alaphangszer, a dob egyáltalán nem szerepel ebben a felsorolásban - hacsak nem számítjuk Júbál unokatestvérét, Tubál-Káint, a kovácsot, hiszen a kovácsnak van köze a dobmágiához.
Az indiai klasszikus zene alaphangszere. Bár csak kísérőhangszer, minden előadás jellemző része. Funkciója a rága fő hangjainak (dronika) állandó megszólaltatása. Vagyis ehhez a hangörvényhez viszonyul minden az előadás közben megszólaló hang.
Művészetének alaphangja a költőiség. Korának egyik legnagyobb pedagógusa is volt. 1716-ban kiadta Clavecin iskoláját, melyben megfogalmazza a korszerű ujjrend követelményeit, tanácsokat ad a díszítésre, megismerteti a zenei formákat.
Az énekes normális esetben a hangszalagjaival szabályos rendben sorakozó úgynevezett harmonikus rezgéseket, felhangokat hoz létre, ezek frekvenciája az alaphang egész számú többszöröse.
A húrokat fedél védi. A hangmagasságot fából faragott billentyűkkel lehet változtatni, a dallamhúron. A másik 3 húr kísérőhúr, a hangszer alaphangsorának első a hangját, kvintjét és oktávját szólaltatja meg.
Furulya ...
A tekerőnek emellett még több sajátos hangja is létezik - legfontosabbak ezek közül az állandóan szóló burdonhúrok, melyek az európai zene később kialakuló polifóniáját megelőző időszak, a trecento előtti korok egyszerűbb, állandó alaphanggal kísért ...
 Lásd még: Hangszer, Oktáv, Dallam, Kvint, Hangnem
|
